Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Garády Sándor: Mátyás király buda-nyéki kastélya 99-111
egy évvel Mátyás király halála után, 1491-ben született és javaférfikora II. I^ajos és I. Ferdinánd idejébe esik. Lássuk mindenekelőtt, mit mond Bonfinius. Ismeretes »Rerum Hungancarum Decades« című munkájában 4 ) Mátyás királynak erről a kastélyáról a következőkép szól : »Úgyszintén Buda határában egy másik külvárosi palotája is volt a harmadik mérföldkőnél, ahol erdei vadaknak valóban terjedelmes vadaskertjei voltak láthatók.« Itt megjegyzendőnek tartom, hogy Bonfini idézett szövegében az »ad tertium laftidem«-et eddig vagy nem vették figyelembe vagy harmadik kőnek, határkőnek fordították, holott a »lapis« latinul mérföldkövet is jelent. Épület helyének meghatározásánál az előbbi jelentésnek nincsen sok értelme. Épülethez okvetlenül út vezet, az épület helyének megjelölésénél tehát az odavezető úton bizonyos ponttól mért távolságot szoktunk használni. Én ez okból itt a »lapis«~nák mérföldkő' jelentését vettem. Oláh »Hungária et Attila« című munkájában 5 ) azt mondja, hogy : a Nyék nevezetű vadaskert oldalához csatlakozik az Ulászló király költségén épült kastély nagyszerű épületekkel. Itt mintha ellenmondás volna Bonfini szövegével, habár úgy Bonfinius, mint Oláh a vadaskertnél, a vadaskert oldalában levő palotáról beszél. Csakhogy Oláh Miklós Ulászló királyéról. Első tekintetre hajlandók vagyunk tehát kettőre gondolni. Budapest helyrajzi történetével foglalkozó íróink, így Haeuffler 6 ) és az ő nyomán Rupp is 7 ) két különálló kastélyról szólanak. Ez azonban könnyen megérthető és megmagyarázható tévedés. Oláh Miklós ugyanis, amint már föntebb jeleztük, nem volt kortársa Mátyás királynak. Nem csoda tehát, ha Ulászlónak tulajdonítja a kastély építését. Valószínű, hogy Ulászló is hozzáépített, de, ismervén e királyunk zilált pénzügyi viszonyait és tehetetlenségét, ez a bővítés alig lehetett nagyobbarányú. Úgy véljük tehát, egészen határozottan állíthatjuk, hogy itt egy- és ugyanazon palotáról van szó. Ezt igazolja különben az a címertöredék is, amelyet az ásatások alkalmával találtunk. Ez koronás sast ábrázol. Koronás sas a Jagellok címere volt s ezt használta Ulászló is. A többi között két Korvinán is bemázoltatta a Hunyadiak hollós címerét és helyébe koronás sast festetett és az »M« kezdőbetűt »W«-re változtatta. 8 ) Úgylátszik, ennél az épületnél is így cselekedett, vagy talán valamely átalakítással kapcsolatban helyeztette rá a címerét. Az elmúlt ősz folyamán kiástuk és pontosan megállapítottuk »Nyék«nek, vagyis Mátyás király vadaskertjének falait, helyesebben azok helyét. 9 ) A vadászkastélynak úgy Bonfini, mint Oláh leírása szerint ehhez kellett csatlakozni, még pedig a vadaskerten kívül. Belül azért nem lehetett, mert gróf Lamberg Kristófnak, I. Ferdinánd király magyar fővadászmesterének a királyhoz intézett levelében 10 ) arra kéri Ferdinándot, adjon módot reá, hogy magának házat építhessen és egy szóval sem említi, hogy a vadaskertben valamilyen épület lett volna. Ha mindezeket latbavetjük, úgy a vadászkastélyt első sorban annak déli végéhez közel kereshettük és pedig emelkedettebb helyen. A déli végéhez közel azért, mert már ez is elég messze, esik ahhoz, hogy Buda külvárosának számítson, habár Bonfini külvárosi meghatározását — úgy véljük —- nem kell túl szigorúan venni. Emelkedettebb helyen pedig azért, mert nem valószínű, hogy Mátyás király a semmi 100
