Dr. Schwarcz Katalin szerk.: Repertórium – A Tanulmányok Budapest Múltjából 1-25. 1932-1996 köteteihez (2000)
BEVEZETÉS - ÚTMUTATÓ A REPERTÓRIUM HASZNALATAHOZ
A magyar nyelvű címek mellett felvettük az idegennyelvű összefoglalók címeit is, ezek elsősorban német, esetleg francia, orosz és angol nyelvűek. Az évkönyv 2-10. kötete rezümék nélkül jelent meg, e szerkesztési hiányosságot nem pótoltuk. A könyvismertetéseknél igen eltérő a kötetek címleírásának minőségi megoldása, a kötetek korabeli szerkesztési egyenlőtlenségének korrekcióját és az egységesítést nem tekinthettük feladatunknak. 2. NÉVMUTATÓ A második rész a névmutató. A tanulmányok szerzőinek neve kiemelten, csupa nagybetűvel szerepel. Az életrajzi adatokat lehetőség szerint közöljük. Félkövérrel szedett tételszámmal jelöljük a szerző által írt tanulmányt, dőlttel az általa írt könyvismertetést, végül normál számmal szedtük, ha nevük más szerzők által írt tanulmányban szerepel. A névmutatóban a címekben szereplő neveken kívül igyekeztünk minél több, a tanulmányokban szereplő nevet feltárni. A nevek, ahol mód volt rá megkülönböztetésére közöljük a személyek foglalkozását, születésének és halálozásának évszámát. Amennyiben a felhasznált kézikönyvek (lexikonok, bibliográfiák, könyvészeti kézikönyvek, MNB) alapján nem sikerült pontosan meghatározni az adatokat, a cikk alapján a nevezett személy működésére leginkább jellemző időszakot tűntettük fel, megközelítő pontossággal. 3. TÁRGYMUTATÓ Az utolsó rész a tárgymutató. Erőnkhöz képest teljes tartalmi feltárásra törekedtünk. A cikkekben szereplő valamennyi kifejtett témakör tárgyszava szerepel a mutatóban. A könyvismertetések csak a névmutatóban a szerzők neve mellett kurzívval szedett tételszámmal jelennek meg, tartalmi feltárásuk elmaradt. A tárgymutató egyben topográfiai mutató is, ebben a példának tekintett Budapest Bibliográfia gyakorlatát követtük. A földrajzi nevek folyamatos betűrendben együtt szerepelnek a tárgyszavakkal. A tárgymutató szerkesztési alapelve a szoros betűrend volt. Ugyanakkor egy-egy téma több tárgyszó mögött is megjelenhet, mert arra törekedtünk, hogy a lehető legtöbb keresési szempont alapján megtalálhatóak legyenek. Fontosnak tartottuk azt a szempontot is, hogy felismerhetővé váljon, hogy a kutatók egy-egy témát hányféle megközelítésben dolgoztak fel az évkönyvben, az elmúlt, közel 70 év során. A földrajzi fogalmakat a tanulmányokban található elnevezésük alatt vettük fel. A régi földrajzi és utcaneveknél legtöbb esetben zárójelben jelöljük mai elnevezésüket is. Ha több néven szerepel egy-egy intézmény vagy hely, utalóval láttuk el. A szélesebb tárgykört felölelő, összefoglaló tárgyszavak mögötti tételszámoknál jelöljük, hogy melyik korszakkal, a város melyik részével foglalkozik az adott tanulmány, elkerülendő a felesleges visszakereséseket. A Tanulmányok Budapest Múltjából szerzői a kezdetektől mindmáig számos és igen értékes képanyaggal illusztrálták írásaikat. A repertóriumban a képek jegyzékét nem vettük fel önálló tétlként. Ezek összesített jegyzéke, topográfiai és tartalmi feldolgozása egy külön kötetben fog reményeink szerint megjelenni. A számítógépes adatfeldolgozás korában, amikor egyidejűleg a levéltári forráskutatások és a helytörténeti kutatások fellendülésének korszakát éljük, lehet, hogy kissé megkésettnek tűnik kiadványunk. Reméljük, hogy Repertóriumunk segítségével fővárosunk várostörténeti kutatásainak lelkes kezdetei, az elmúlt, lezártnak tekinthető, de a mai kutatásoknak példaként szolgáló korszaka valamivel közelebb kerül az érdeklődő olvasóhoz. Ha ezt elértük, munkánk már nem volt hiábavaló. 11
