Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
példáit az I. fejezetben már megismertük. 41 Ezek a túlkapások még azután sem szűntek meg, hogy az 1703-i kiváltságlevelek elvileg biztosították a két város joghatóságát a rácok fölött. A katonaság nem akart lemondani a magyarság ellen jól felhasználható harcos elem közvetlen irányításáról. A privilégiumok a városoknak alávetett személyek között a rácokkal egy mondatban említik a zsidókat. Ez a kérdés már korántsem volt olyan egyszerű. A polgárok — kenyéririgységből és vallási elfogultságból — ellenséges szemmel nézték a zsidó kereskedőket, és mindent megtettek beköltözésük vagy legalább elszaporodásuk ellen. Viszont a meglévő néhány családot részben az udvari kamara, részben a haditanács vette — busás díj ellenében — védelmébe. 42 Ezért az ellenük emelt vád vagy indított kereset ellen a kamara védelme alatt álló zsidók (KammerschützJuden) illetékességi kifogást támasztottak. így tett Natl Jakab, akit a budakalászi templomrablás zsákmányának megA'ásárlásával gyanúsítottak, de miután a tanács (rugalmas jogmagyar ázattál) hivatkozott arra, hogy a privilégia fori nem alkalmazhatók büntetőügyben, a kamarai igazgatóság kötelezte Natlt a megjelenésre, csak a tanúkihallgatásnál képviseltette magát. 43 Hasonló vád alapján került Buda fogságába Bürgl Sámuel, de letartóztatását, kihallgatását és szabadlábra helyezését is az adminisztráció rendelte el. 44 Buda tanácsa 1697-ben elvileg próbálta megalapozni a zsidók fölötti joghatóságát. Hivatkozott arra, hogy míg az adminisztráció be nem avatkozott a Natl-hagyaték leltározásába, polgáii pereiket a városnál folytatták le, és a főhatóság a fellebbezés soián sohasem kifogásolta ezt. 45 A török kiűzése után elsőnek beköltözött zsidók letelepedési engedélye a joghatóság kérdését valóban nyitva hagyta. 46 De az adminisztiáció Hirschl Vitus és a Natlörökösök kérésére elvi éllel jelentette ki, hogy Budának a területén tartózkodó zsidók fölött nincsen joghatósága, mert ezek a kamarai igazgatóságtól függenek és védelme alatt állnak. 47 A városnak mindössze annyi teendője maradt, hogy megvédje valamelyiküket a veréssel fenyegetődző városi polgár ellen, míg korábban megtörtént, hogy Buda tanácsa szakértői vélemény alapján Bürgl zsidót ezüst eladásánál elkövetett csalás miatt a törvényszolgához adta őrizetbe. 48 41 L. I. fej. 32, 63, 129. jz. 42 Pásztor i. m. 234—236; Büchler Sándor : A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig (Bp. 1901) 183—185; Virág István : A zsidók jogállása Magyarországon 1657—1780 (Bp. 1935) 58—59. 43 Btjkv. 1692. jún. 11, I. 333—334; Acta iud. 1692. máj. 21; Acta adm. cam. 1692. jún. 11, 13; KA Exp. 1692. jún. 13, no. 65, 69. 44 L. alább IV. fej. 184. jz., a Mayr-üggyel kapcsolatban. 45 KA Varia u. Rep. 1697. jún. 15, 3944. fasc. 746—749. fol. 46 1689. dec. 10: Magyar-zsidó oklevéltár II. (Bp. 1937) 168—169. 47 KA Besch. Pr. 1697. szept. 9, IV. vol. 90. fol. : dasselbige an die alhier stehende Juden kein Jurisdiction, sintemahlen sie vnter der Administrations dependenz vnd Schuz stehen, . . . exerciren solle. — A kamarazsidóknak Salgari József egri harmincadellenőr elleni panasza természetesen ugyancsak az adminisztráció ügye volt: uo. 1698. okt. 10 — nov. 6, V. vol. lOlv, 104, 107, 109v fol., KA Mem. u. Anbr. 24 J, 48 J. 48 KA Besch. Pr. 1700. szept. 9, Vu. vol. 8v fol.; Btjkv. 1695. nov. 21,1. 636— 637, II. 45.
