Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
válhatik a kiadó városi magisztrátus jogainak kárára. 66 A lakóhely szerinti illetékesség legtisztábban azokban az esetekben fejeződött ki, melyekben jobbágyokat adtak ki uruknak. Pest tanácsa kiadta egy Daróczy nevű nemesnek a férj gyilkossággal vádolt jobbágy asszonyt, akit egyébként is földesura kívánságára vett őrizetbe, 67 később pedig a váci vikárius kelésére „ad manus iudiciarias Vacienses", tehát nyilván a püspöki uradalom úiiszékének a kettős házasság miatt már részletesen kihallgatott Bogyó Istvánnét. 68 Az adósságért őrizetbe vett Tóth Mihály zsámbéki jobbágy maga vetette ellene a pesti hatóságnak fori declinator-iám, mert Zichy gróf jobbágya lévén „er habe aldort sein Richter"; a tanács szabadon is bocsátotta. 69 Ha a város megyei területre való parasztot tartóztatott le, az alispán azonnal tiltakozott ez ellen; Pest válasza mutatja, hogy a megye fellépését jogosnak ismerte el. 70 De ugyanígy maga is kikérte lakosát a vármegyétől, mint az ökörlopásért a megyeházán fogva tartott Saskó Miskó esetében történt. Ilyenkor viszont a városi tanács adott szokás szerint reverzálist. 71 A lakóhely szerint illetékes uradalom le is mondhatott büntetőigényéről; így járt el Mannersdorf, mely a Budán elfogott házasságtörő férfi és nő jobbágya fölötti bíráskodást költségkímélés végett a városnak engedte át. 72 A polgárságra és egyéb lakosságra vonatkozó illetékesség alapján fordult jogsegélyért Buda és Pest más városokhoz, községekhez, ezek pedig hozzájuk; mint Bécs lopott jószágokat illető megkeresésében írja, „pro iustitiae subsidio". 73 Ha idegen polgár kérte, bűncselekmény gyanúja alapján a városi tanács letartóztatta a megjelölt személyt, de a vádlónak igazolnia kellett állítását. 74 Az egyenrangú hatóságok között szokásos írásbeli megkeresés (Conipass-Schreiben) 75 vagy valamelyik fél kérése alapján, jogaik jövőbeli biztosítása érdekében a városi tanács bírósági vallomást vett ki Budán tartózkodó emberektől, s az eredményt hiteles formában tanúsította. A legkülönfélébb események kerültek ilyen módon jegyzőkönyvbe: a tolnai postaház kirablása, egy Belgrádból felfelé jövő hajón történt rablógyilkosság, Lindler András hadiszállítónak hirtelen megőrülése és hajójáról való eltűnése, katonáknak egy vízivárosi kocsmában esett halálos végű összetűzése, báró Dumont mérnökezredes feleségének hűtlenkedése, és más hasonlók. 76 Pest ugyanígy végzett tanúkihallgatást más hatóságok előtt « 6 Suttinger i. m. 383. 67 Ptjkv. 1698. febr. 18, II. 80. 88 Uo. 1702. aug. 18, Hl. 90, Int. a. a. nr. 632a, 719. Az ügyről 1. alább a IV. fej. 117. jegyzetnél. «• Ptjkv. 1699. jún. 13, H. 229. 7 °Uo. 1703. júl. 29, in. 192. 71 Uo. 1703. febr. 23, márc. 27, III. 141, 150; Corr. buch 1703. márc. 1, II. 514. 72 Acta iud. 1701. aug. 16. 73 Uo. 1689. szept. 25. 7 * Uo. 1700. máj. 15. 75 Suttinger i. m. 109. 76 Acta iud. 1689. okt. 8; Corr. mag. 1690. nov. 4, Btjkv. I. 222—225; Acta iud. és Corr. mag. 1691. júl. 31, Btjkv. I. 271—273; uo. 1695. jún. 4,1. 585; Acta iud. 1700. júl. 3. — Buda tanácsa élesen tiltakozott hiteles kiadványának kétségbe vonása ellen, Acta iud. 1691. júl. 31, Btjkv. I. 286—290, 292—293, Corr. mag. 1691. szept. 10, nov. 10.
