Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
sának, Selig borbélynak, Kofné hites bábának szakvéleményét, a szemtanú házigazda vallomását, és sűrű levélváltást folytatott az ezredessel meg az auditorral. Igaz, a tettest a főőrség letartóztatta, és a hadbíróság vasra verette. De a költségek kimutatását az ezred négytagú tiszti bizottsága vizsgálta felül, és a táborba vonulás miatt a felcsert végül is kiengedték a fogságból. Az utolsó ügydarabban a város még mindig kéri a kártérítés kifizetését, büntetésről nem is szól. 33 Az efféle akadályokban bízva választották inkább a nehéz katonasorsot azok a polgárok, akiknek meggyűlt a bajuk a hatósággal. így Sauttermeister Frigyes tanácsos sikkasztás miatt letartóztatott segédje feltörte a törvényszolga zárkáját, leverette magáról a bilincset a főőrségen, majd beállt a Gutenstein-ezredbe. 34 Buda hatósága ugyan hasonló esetekben azt az álláspontot képviselte, hogy ha városi hatóság alatt csinált valaki adósságot, vagy követett el bűncselekményt, katonának állása után is ott vonható felelősségre, s a katonai fórum ius praeventionis-a, nem válhatik hasznára; 35 ezt azonban még a kamarai adminisztráció sem tudta érvényre juttatni, hiszen a társát halálosan megsebesítő borbélylegény üldözéséről is le kellett mondania, ha ez a katonasághoz vagy más immúnis helyre menekült. 36 A városok ezért inkább el akarták riasztani polgáraikat attól, hogy felvegyék a mundért. Az indokul felhozott növekvő anyagi teher mellett ez lehet a magyarázata a katonának állt Irackh Dániel asztalosra kiszabott aránytalanul magas (100 tallér) pénzbüntetésnek. 37 Buda tanácsa akkor is megbüntette polgárait, ha a városi hatóságot megkerülve katonai segítséget vettek igénybe. 38 A polgárinál magasabb rendi állás és a katonai hatóság alá tartozás mellett Budán és Pesten a nemzetiség, illetve a vallás is befolyásolta az illetékességet. Már a szervezetnél mondottakból is kiviláglik, hogy Buda városa juriszdikciót gyakorolt a rác lakosság fölött. Ugyanezt tapasztaljuk Pestnél már a legkorábbi években is. 39 Ezt a hatóságot elvileg is kijelenti Buda tanácsa, amikor János király privilégiumának megerősítését kérve tíz pontos kérvénnyel fordul az uralkodóhoz. A rácok — úgymond —, akik igen hasznosak a városnak, legyenek ezután is joghatóságának alávetve. 40 A két rácbíró működése nem csorbította a városi bíróság illetékességét; annál többet ártott a katonai parancsnok ismételt beavatkozása, melynek 33 Uo. 1697. jún. 27. 34 Uo. 1696. máj. 24. — Ebergényi ezredes kikérte a Pesten lopásért fogva volt. Benke Jakab katonát a várostól: Ptjkv. 1701. okt. 21, II. 579—580. 36 Btjkv. 1692. márc. 29: sich ein Solldatt in derley fehlen: ere er sich noch vnterhalten lassen, vnd vmb einer schuld, oder Missethatt willen vor einen anderen gericht verkhlaget worden: ob jus praeventionis sich des fori militaris nicht zue freuen haben, I. 312. 36 KA Exp. 1694. máj. 14, no. 32, Int. a. a. nr. 63, utasítás Pest tanácsának. 37 Btjkv. 1701. nov. 28, III. 457, IV. 379; az egy főre eső terhek növekedése miatt tiltakozás az udvari kamaránál: Acta adm. cam. 1701. okt. 22. 38 Btjkv. 1702. nov. 27: das selbige Ihre Instanz praeteriret, vnd das militare angerueffen, . . . másfél ft büntetés fejenként, III. 553, IV. 510. — Bösinger volt polgármester viszont egy ökör levágásából eredt perében mindenáron a tábornok bírósága alá akart helyezkedni a vegyesbizottsággal szemben, Acta iud. 1706. febr. 1. 39 Pl. Ptjkv. 1688. május, I. 2—3. A rácokra 1. Nagy Lajos i. m. 40 KA Hofb. 1693. aug. 29, no. 19 (3854. fasc. 338—343. fol.).
