Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet
előzte rangban a hiába tiltakozó régebbi tanácsosokat. 32 A joghatóság gyakorlásáért vívott későbbi küzdelmekben betegsége miatt már nem vehetett részt; 33 1711-ben jelentős szőlőbirtok hátrahagyásával meghalt. 34 Pesten 1689 február óta Kaiser János Arnold alkamarás látta el egyben a városi jegyző feladatait is. 35 Ez a megoldás nem lehetett végleges, ezért bizonyára örömmel ragadta meg a tanács a lehetőséget Mosel Antal János alkalmazására. A Rajna vidéki származású, jogászi műveltségű férfiú 1692-ben vándorolt be, s előbb lett Stadtschreiber, mint polgár. 1721ben bekövetkezett haláláig ő volt a pesti tanács esze: jegyzőkönyvvezető, jogi szakó:tő, levéltáros, követ, városi ügyész egy személyben. 1707-ben ő ment el Buda képviseletében a joghatóság kérdéseivel foglalkozó bizottság ülésére, 1708-ban pedig az országgyűlésen vett részt. A legnagyobb érdemet Buda és Pest kiváltságlevelének kiharcolásával szerezte, ő alkotta meg az 1697-ben felterjesztett jogkönyvjavaslatot, s egész pályája során a város felemelkedéséért, önkormányzatának visszaszerzéséért dolgozott. A Fürstenbusch-albizottság pontos, világot járt, nyelveket tudó, ,,in iure et in praxi" jártas embernek jellemezte. 36 Nem maradt el anyagi elismerése sem; kezdeti 150 forint fizetése 1694 elejére 225-re, majd — az udvari kamarai (Caraffa) bizottsághoz intézett kérésére — 1699-ben 500 forintra emelkedett. Mosel annyi javadalmazást kért, mint a budai szindikus, de a város ezt nem bírta el; a túlsó parton nyújtott adiuta nélkül csak ezt a fix összeget szavazta meg. 1701-ben felmerült az a gondolat, hogy kapja meg a kancelláriai díjakat is, de fizetését szállítsák le 400 forintra; a város határozatát nem ismerjük. 37 A sokoldalú férfiú ügykörét halála után három tisztviselő között osztották meg, így ő volt Pest egyetlen szindikusa. A szindikus, a város jegyzője 38 és ügyésze, nemcsak a már érintett funkciókat látta el. Nemcsak a városok hiteles kiadványain szerepel a neve a hatósági pecsét mellett. 39 Nemcsak a tanácsjegyzőkönyvek rendszeres vezetése vall a szindikus munkájára, aki gyakran beszél magáról első személyben. 40 Még fontosabb az, hogy a jogban és — nem egyszer — az írásban is járatlan városi magisztrátusban ő képviselte a jogtudást. A kiváltságlevél kihirdetése körül buzgólkodó Erdős Istvánnak alkalmazási kérésére 32 Kinevezése Corr. mag. 1705. nov. 20., a ranghely vitája Btjkv. 1705. dec. 11, IV. 931. V. 242, VI. 224; Bánrévy i. m., LtK 1935, 178. 33 L. I. fej. 132. jz. 34 Végrendelete KÀ Varia u. Rep. 3952. fasc. 591—593. fol., hagyatéki leltára uo. 600—609. fol. Az évszámot a Bp. Tört. Munkaközösség regesztája adja meg. ™ Ptjkv. 1689. febr. 9,1. 9; Sehmall i. m. EL 2. 36 Életére Sehmall i. m. II. 1—4; Pásztor i. m. 184; közéleti működése Tóth, Pest, TBM XÏÏI. passim, a bizottság jellemzése uo. 124. 37 Fizetésemelése Ptjkv. 1694. jan. 2, I. 135, és uo. 1699. márc. 21, II. 195, megelőző kérvénye KA Besch. Pr. V. vol. 160. fol.; az 1701-i kérdést az adminisztráció tette fel, 1. fent 11. jz. A pesti lt. Kamarási hiv. 1703-i számadáskönyve szerint 377 ft 70 dénárt kapott. 38 Vanosi kinevezése a szindikátust a Notariats Functionnal azonosítja, Bánrévy i. m., LtK 1935, 199, a 164. jegyzetben. 39 Pl. Buda: Bjtkv. 1692. jún. 13, I. 334—337; Acta iud. 1694. máj. 26, Btjkv. I. 494—495; Pest: KA Buchhalt. Act. márc. 5, 3829. fasc. no. 176; Ptjkv. 1694. máj. 9, I. 175; Acta iud. 1700. jan. 12. stb. 40 Bánrévy i. m., LK 1935, 172—178.
