Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

Függelék : Pest város jogkönyvtervezete (1697)

A pesti városi tanácsnak 1697-ben az uralkodóhoz felterjesztett jog­könyvtervezete a századforduló éveinek elsőrendű várostörténeti forrása. Jogtörténeti szempontból elsősorban magánjogi vonatkozásban jelentős, mivel a joggyakorlat kodifikálásával összefoglaló képet nyújt a városi fejlő­désnek nem csupán jogi, hanem gazdasági és társadalmi területéről is. Jogtörténeti jelentőségét a részletekbe menő szakkutatás az előzőek­ben megvilágította. A jogkönyvtervezet azonban túllépi e kereteket, és — mint erre korábbi kutatásaink során már rámutattunk 1 — komoly formában befolyásolta a város politikai és közjogi helyzetének alakulását is. A jog­könyvtervezet első, közjogi vonatkozású fejezetében a városi tanács poli­tikai természetű elképzeléseit szögezte le a városi önkormányzatért vívott küzdelem adott szakaszában. A tervezet azonban nem csupán a privilegiális küzdelem e szakaszára jellemző: kihatott a jövő fejlődésre is. Elsősorban ebben látjuk jelentőségét, s éppen emiatt tartjuk szükségesnek, hogy kelet­kezését, későbbi hatását röviden ismertessük. A két város, Buda és Pest életére szinte kezdettől fogva jellemző volt az önkormányzati gondolat. A két város lakói alig pár éve telepedtek meg az országban. Követeik már az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen megtud­ták, hogy városaik a török idő előtt a szabad királyi városok igen jelentős jogaival rendelkeztek. Közvetlenül az országgyűlés után — 1688 márciusá­ban — Pest polgárai kísérletet tettek, hogy választás útján megteremtsék a városi önkormányzat szervét, a városi tanácsot. Ez az elképzelés — mint általában minden önkormányzati törekvés — ellenkezett az új szerzeményi terület igazgatását ellátó budai kamarai igazgatóság politikai és adminisz­ratív elveivel. A kamarai szervek — a bécsi udvari kamara és a budai igaz­gatóság — a visszahódított terület tervbe vett kizsákmányolását csak az elnyomás elsődleges formáinak alkalmazásával tudták végrehajtani, s ezek közé a formák közé semmiképpen sem tartozhatott önkormányzati joggal rendelkező városi település. Éppen ezért a kamarai igazgatóság azonnal közbelépett, s a választott bírót, szószólót és tanácsot átlátszó ürüggyel el­mozdította, majd pár héttel később kinevezéssel, a polgárság véleményének megkérdezése nélkül új tanácsot helyezett a város élére. Ez az új szerv volt hivatva arra, hogy az igazgatóság utasításait engedelmesen végre­hajtsa. 1 Tóth András : Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért (1686—1705). Tanulmányok Budapest múltjából XIII. Bp. 1959, 119. és 127—8. 1., valamint uo : Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi­szabadságharcig. Uo. XIV. Bp. 1961, 213—240.

Next

/
Oldalképek
Tartalom