Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

VI. fejezet. Az idegen jog uralma

hogy Bécsben találkoztak ugyan Mieserrel, de eljárásáért díjat nem ígértek neki.

107 Hogy miért nem tudta ezt még az egész város ellen indított perrel sem megkapni, arra Buda 1705-i felirata ad választ. Mieser érdemeiért 300 forint jutalmat kért, s a kancellária a tanács figyelmébe ajánlotta ügyét. Ez azonban azt felelte, hogy az ügyvéd nagyon merész, hiszen éppen ő áskálódott a hatóság tekintélye ellen a két említett emberrel együtt, ő a visszavonás forrása a magisztrátus és a polgárság között. Eddig nem büntették meg, de most majd megkapja, amit érdemel.

108 Egyszóval úgy látszik, hogy a jó bécsi kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd a bukott Bösinger pártjához csatlakozott. Sajátos dolog, hogy a kapitalizmus korában jövedelem és politikai befolyás szempontjából kiemelkedő budapesti ügyvédségnek két ilyen őse van: egy tönkrement közjegyző és egy balkezes politikus. De igazságtalanok lennénk hozzájuk, ha csak ellenségeik vádjai alapján ítélnők meg őket. A Multz és Mieser elleni panaszok a recepció ismert velejárói. A római jog diadalútját a XVI—XVII. századi Németországban is nyomon kísérik azoknak a rétegeknek jajai, amelyeket — mint a parasztságot — e jogrendszer segítségével zsákmányoltak ki még erősebben.

109 S ugyanebben az időben az igazságügy minden baját az ügyvédek átkos befolyásának tulajdonították: haszontalan perekbe hajszolják a feleket, elhúzzák az eljárást, megtévesztik a bíróságot, összejátszanak az ellenféllel.

110 Kétségtelen, hogy a kor ügyvédi etikája több fogást engedett meg, mint a mai; nem volt ismeretlen az a típus sem, mely a bíróság előtti agresszív fellépést a jogi küzdelem velejárójának tekintette, s így sokszor vérre menő konfliktusba keveredett a hatósággal.

111 Az európai országok különféle módokon próbálták megzabolázni a percsavaró ügyvédeket; Alsó-Ausztriában pl. az 1638-i ügyvédi rendtartás a doktorátuson felül állami vizsgát és gyakorlatot kívánt meg az írásbeli munkát és a perbeli lépéseket irányító advocati rétegétől, míg a gyakorlaton iskolázott procuratores, az egyre halványodó különbségtétel szerint, a bíróság előtt amazok útmutatása szerint pereskedtek.

112 Az ügyvédek elleni panaszok hazai tárháza I. Lipót 1694-i ügyvédi rendtartása, mely az eljárás bizonyos szabályozása mellett bevezeti az ügyvédi esküt.

113 Ezt a rendeletet Pest (és nyilván Buda) városának is megküldték, de semmi nyoma sincs annak, hogy Multz vagy Mieser letette volna a tanács színe előtt az ügyvédi esküt. A tanácsok nyilván félretették, minthogy a magyar kancelláriától eredt.

114 De a Cujas idézése révén humanista színezetben jelentkező 107 Btjkv. 1707. jan. 7, 1708. ápr. 28, máj. 9, jún. 28, júl. 27 (itt Lukács részletes vallomása), VI. 410, 637, 645, 663, 676, 677, VII. 220—221, 485, 495, 517, 532— 533 108 OL Kane. Litt. Civitatum 1705 : 123 (júl. 29-én). 109 Paul Koschaker : Europa und das römische Recht (München—Berlin 1947) 154—155. 110 Erich Döhring : Geschichte der deutschen Rechtspflege seit 1500 (Berlin, 1953) 113. 111 Uo. 135 sk., 145. 112 Uo. 119, 126. 113 OL Kane. Conc. Exp. 1694 : 82. ex Oct., idézi Varga Endre,LtK 1935, 292. Röviden ismerteti ua:. A hivatásos ügyvédi osztály kialakulása, Domanovszky Emlékkönyv (Bp. 1937.) 628—629. 114 A pesti példány Int. a. a. nr. 77. (1694. okt. 26.)