Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
VI. fejezet. Az idegen jog uralma
tárgyalásánál láttuk, hogy Bécs és budai kirendeltsége még a formaságok tekintetében is pontosan körülírta és irányította a büntetőpert. A delegálás nemegyszer csak a meghozott ítélet végrehajtására, a pénzbüntetések beszedésére vonatkozott. 32 Az adminisztrációnak a jogszolgáltatást elrendelő utasítása igen gyakran érdemi intézkedést is tartalmazott. Nemegyszer utasította valamelyik városi tanácsot, hogy a letartóztatott személyt bocsássa szabadon, 33 sőt még a kivégzett bűntettes ingóságainak kiadásáról is rendelkezett. 34 Ha most már a büntetőperekben követett kamarai eljárást jellemezni kívánjuk, azt mondhatjuk, hogy ez három hatóság: a bécsi udvari kamara, a budai igazgatóság és az illetékes város együttműködéséből alakult ki. A vizsgálat és a bizonyítás a városi tanácsnál történt meg, a büntetőper megindítása, közvetlen irányítása és a közbenszóló ítélet az adminisztráció ügye volt, a végítéletet azonban a Hofkammer hozta meg. S ez a gépezet nehezen, kihagyásokkal működött, különösen az utolsó fázisban. Ha a Bécsben időző adminisztrátor Budán hagyott személyzetének azt írta, hogy Buda tanácsának az akár nyolc napon belül elintézhető bűnügyekben tanúsított halogatását az udvari kamara rossz néven veszi, s ez súlyos következményekkel járhat a pallosjogra nézve is: ezt a véleményét alig lehet másnak tekinteni, mint arcátlanságnak. 35 Jaj volt a szerencsétlen foglyoknak, ha ügyük iratai a bürokrácia fellegvárába, a Hofkammer irodájába kerültek. Az adatok világosan elmarasztalják a monarchia pénzügyi vezető szervét. A Zandl—Wallisch-féle szentségtörő lopás ügyében a budai tanács pontosan két hónap alatt lefolytatta a bizonyítást, de az adminisztráció javaslatának felküldése és jóváhagyása között tizenhárom hónap telt el ! 36 1695 márciusától fogva, amikor a Hofkammer legmagasabb neheztelését fejezte ki a halogatás miatt, alig múlt el hónap anélkül, hogy maga az adminisztráció ne sürgette volna a felterjesztett négy bűnügy elintézését. Az iratokból kiderül, hogy Gall mészáros bigámiáért és Papolaskovics emberölésért egy-egy évig, Mayr Franciska szentségtörő lopásért másfél éven túl sínylődtek a börtönben — ítélet előtt ! A megoldást nyilván valóan csak az új udvari kamarai ügyész, Hoche kinevezése hozta meg. 37 A bécsi huzavona folytán a foglyok kétségbeestek tömlöcükben, ellátási költségeik növekedtek, s a halálbüntetés kiszabásának lehetősége is elenyészett, amint a városok és az adminisztráció panaszolták. Pest tanácsa ugyanezekre a tényekre hivatkozva kérte a pallosjog élvezetét, vagy legalább azt, hogy az eljárás gyorsítása érdekében az adminisztráció hozhassa meg a végítéletet. 38 Később a budai tanács a másfél évnél régebben 32 1695: V. fej. 357. jz.; KA Besch. Pr. 1696. jan. 11, IV. vol. 7v fol.; uo. 1700. júl. 23: az unruhigen burgern megbüntetése Pesten, VI. vol. 115 bis fol.; adósság behajtása 1699: V. fej. 271. jz., 1700: V. fej. 74. jz. 33 L. III. fej. 120, 122, 317, 323. jz. 34 L. III. fej. 202. jz. Lefoglalt ló visszaadatása: V. fej. 52. jz. 35 KA Exp. 1695. márc. 26, no. 103. 36 L. IV. fej. 183—184. jz. 37 KA Exp. 1695. ápr. 14, no. 125; 1695. júl. 16, no. 55; a többi iratot 1. IV. fej. 104. jz. 38 L. I. fej. 39. jz.