Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
V. fejezet. Magánjog
hogy a zálogoló jelentést tegyen az esetről a városbírónak. 548 Az állatkár összegét a hatóság szemle alapján hatáiozta meg, s ennek költségét (még a fuvardíjat is) ugyancsak a kártérítésre köteles alperes terhére írta. 549 A polgári szűkkeblűségre adott példát Pest tanácsa, amikor a vetésében kárt szenvedett Kenessey Ádámnak nem adatott elégtételt, mert nem polgár, és nem is akar az lenni. 550 Egyébként a város rendszerint megítélte a gyógykezelési költséget (felcser, fürdős) akkor, ha valaki kutya vagy disznó harapásától sérült meg. 551 Az alperes egy sajátos esetben megkísérelte a felperesre hárítani a felelősséget, de sikertelenül. Tamás Györgyné rác asszony, akinek kutyája egy cselédlányt megharapott, ezt hibáztatta, amiért este titkon kint járkált. De mivel a lány nemrég került Pestre, igazolta útjának célját, s a kutya már mást is megharapott, az asszonyt a felcser díján kívül a munkakiesés megtérítésére is kötelezték. 552 4. CSALÁDI JOG A városok családjogi gyakorlata nem terjedhetett ki mindazokra a kérdésekre, amelyeket ma e jogág keretébe foglalunk. Bár a szentszékek hatásköre a javaközépkor óta jelentősen összezsugorodott, a házassági köteléki perekre nézve változatlanul fennállott korszakunkban is. A XVII— XVIII. századi törvények szerint az egyházi bíróságok házassági ügyekben nem voltak kötelesek engedelmeskedni a peráttételt elrendelő bírói parancsoknak, s az országos törvény szüneteket sem kellett megtartaniuk. Ez annyit jelent, hogy „a szentszéki hatáskör minden (nem eo ipso egyházi) ügyre nézve más fórumokkal konkurráló, a házassági ügyekre nézve kizárólagos hatáskör volt, más szóval a házasság éppúgy nem tartozhatott más mint egyházi bíró elé, akár a papok személyi ügyei !" 553 A pest-budai bíráskodás is gondosan ügyelt a szentszéki hatáskör sértetlenségére, s a köteléket érintő kérdésekben gyakorta utalt rá; maguk a felek is tudták, hogy erre vonatkozó jogigényeiket az egyházi bíróságnál (bey dem geistlichen Gericht) kell érvényesíteniük. 554 Ennek folytán tárgyalásunk főként azt érinti, aminek eldöntése a városi bíráskodásra tartozott: a férji hatalom terjedelmét, a különélés elrendelését és szabályozását, valamint a házassági vagyonjogi kérdéseket. Ezzel szemben ide vonnánk egy alapjában kártérítési jellegű percsoportot is, a házasságon kívüli nemzés alapján támasztott igényekből eredőket. Ennek a családi jog keretében való tárgyalását az indokolja, hogy 548 Ptjkv. 1693. jún. 2,1. 107—109; az ügy bonyodalmait 1. a IV. fej. 210. jegyzetnél. 549 Ptjkv. 1694. júl. 6, I. 194; uo. 1701. aug. 9: Huszár szolgabíró fizeti ökrei után a kőbányai szőlőtulajdonosok kárát, és még 2 forintot ,, beschau vnd furlohn" címén, II. 553. e50 Uo. 1693. febr. 25, I. 92. «" Uo. 1697. ápr. 2, H. 23; uo. 1700. nov. 12, II. 423. 552 Uo. 1700. jan. 26. e53 Bónis György : Házassági törvényjavaslatok a XVHI. század elején, Regnum I. (Bp. 1936) 306. 554 KA Mem. u. Anbr. 17 U (Unger beadványa é. n.); 1701; die Geistlichkeit döntésére utalás, alább 559. jz. 18 Bónis: Buda és Pest bírósági gyakorlata. 273
