Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

c) Kezesség A kezesség (fideiussio, Bürgschaft) vállalásával a kezes idegen tartozás teljesítéséért vállalt felelősséget. Leggyakrabban, de nem mindig, az adósság megfizetését biztosították ezen a módon. Minthogy a késedelmes adóst a városok gyakorlatában le lehetett tartóztatni, az áristomból való szabadulását legtöbbször csak kezesek állításával érhette el. Ilyenkor a kezesek „bey Ihrn wahren wortten vnd trauen" vállalták, hogy ha az adós nem állana perbe, vagy más hatóság alá költöznék, ők jogos tartozását megfizetik.

105 Máskor a kezesek arra kötelezték magukat, hogy abban a határidőben teljesítenek, amelyet a hitelező kíván, vagy az adós visszakerül az áristomba; egyben a Caution de sistendo vállalásával az adósnak bíró elé állítását is garantálták.

106 Ezek a példák illusztrálják, hogy a magánjogi kezesség a városi gyakorlatban összeolvadt az alperes (vádlott) megjelenéséért vállalt jótállással (cautio iudicio sisti), illetve az ítéletben kiszabott vagy kiszabandó összeg teljesítésének biztosításával (cautio iudicatum solvi). Ezek a római jogból eredő eljárásjogi eszközök,

107 minthogy testi büntetéssel járó cselekménynél amúgyis ki voltak zárva,

108 a polgárság tudatában a kezességgel azonosultak. Hiszen a magánjogi kezesség is, az eljárásjogi garanciák is pénztartozást voltak hivatva biztosítani, csak az egyik a fél, a másik a hatóság irányában. Mindkét fajta kezest Bürg névvel illették. Csak ritkán tették meg azt a különbséget, hogy az utóbbiak az adós személyéért, de nem a kölcsönért felelnek. A marasztalás ilyenkor is teljesítésre kötelezhette a kezest.

109 A kezesség elvállalására különböző motívumok vezethettek. Czetiny István deák, Esterházy Ferenc gróf cseszneki tiszttartója pl. a budai tanács kiküldöttei előtt jelentette ki, hogy megszökött fiának minden tartozásáért helytáll, így a budai házigazdájánál csinált adósságáért is.

110 Georg Pál pesti polgár maga is kezese volt egy rácnak Lukács pipakészítővel szemben, s a hitelezőt fivére: Georg Péter útján biztosította a fizetésről. Pál halála után, részletes bizonyítási eljárás eredményeként végül is Péternek kellett az adósért kezeskednie.

111 Urbán Mihály tartozásáért a pesti tanács távollétében feleségét vette őrizetbe; csak úgy szabadult az áristomból, hogy Szabados Istók a férj helyett elvállalta a kezességet.

112 Ugyanitt Méhes Jakab kezesnek állott szolgájáért, aki tetemes adósságot hagyott hátra előző gazdájánál; a szolga kész volt tartozását ledolgozni, Méhes pedig két részletben törlesztett.

113 Családi, munkaadói kapcsolat híján legtöbbször barátság, céhtársaság lehetett a kezesség alapja, de kivételesen pénz is. A pesti Forgács György pl. 6 tallér fejében vállalt kezességet a letartóztatott (és később rablásért kivégzett?) Kandóért; igényét bírói úton 105 Btjkv. 1694. szept. 24: Krempl—Spiegl ügy, I. 517—518, H. 23. 106 Uo. 1702. márc. 17: Pöckh—Ramhofer ügy, DJ. 499, IV. 438—440. 107 L. a m. fej. 333—335. jegyzetnél. 108 Suttinger i. m. 1020. 109 Ptjkv. 1695. márc. 4, 26, I. 251—252, 264. 110 Acta iud. 1699. ápr. 9. 111 L. fent 109. jz. 112 Ptjkv. 1694. jan. 26, 30, I. 137, 139. 113 Uo. 1692. ápr. 18, I. 55—56.