Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

2. KÖTELMI JOG: SZERZŐDÉSEK A kötelem keletkezésének alapja szerint már Gaius úgy osztályozta a kötelmeket, hogy azok szerződésből, tiltott cselekményből vagy más tényállásból származnak. A német gyakorlatban sokszorosan átalakított római jog volt irányadó városainkban is, ezért bízvást követhetjük ezt az osztályozást, bár rendszerezésre abban az időben még nem történt kísérlet. Mivel a magánjogi kódexek megalkotása előtt általános részt sem ismertek, a büntetőbíráskodásnál követett módon itt is az egyes típusokból fogjuk levonni a kikövetkeztethető általános elveket. a) Ajándékozás Az ajándékozás anyaga igen vérszegény; erre elsősorban a házasságkötéssel kapcsolatban került sor, s ezért a családjogban találkozunk majd különös eseteivel (hozomány, nászajándék). Amióta a városok a pestisjárvány elmúlta miatti hálájukat Szentháromság-szobrok emelésével akarták leróni, mindennapos eset volt az erre tett adomány, de az ilyenekből per nem származott.

70 Kegyes adományról folytatott kihallgatást Buda tanácsa Putanicz János pesti plébános kérésére; ebből kitűnt, hogy egy Stanisa nevű rác a város visszafoglalása után ezer aranyat kitevő követelésének egy részét be tudta hajtani, s ebből százat a katolikus, ötvenet a rác templomnak ígért. A vallomásból kitűnt, hogy az ajándékozó a (teljes) követelés behajtását szabta feltételül. Bár a plébános kérésére a pesti tanács is folytatott kihallgatást ebben az ügyben, nem derül ki, kiktől követelte Putanicz az ígéret teljesítését, és hogy ez sikerrel járt-e.

71 Ugyancsak hézagos annak az ügynek a története, amelyben a pesti Wagner Dénes apósa az együttélő família verekedésig fajult viszálya során az életközösség megszüntetését kérte a tanácstól. Az ajándékozónak már a római jogban biztosított lehetőségével élve visszakövetelte leányától a neki ajándékozott 60 forintot is, „mert olyan hálátlanok". Az ítélet sajnos nem tért ki erre a kérdésre, elsősorban a ház megosztásával foglalkozott; egyébként is egyezségre került a sor.

72 b) Kölcsön A török kiűzése után megélénkülő üzleti forgalomban, melynek útjai a Duna vonalát követve a német és osztrák városoktól Belgrádig, s azon túl a Balkánra vezettek, nagy összegű üzleti hiteleket vettek igénybe Buda és Pest polgárai, valamint az átutazó idegenek. Amellett se szeri, se száma a kisebb fogyasztási hiteleknek, amelyeknek behajtását nem érdemes nyomon követni. A front hullámzása és a vándorkereskedelem természete folytán 70 A budaira 1. Budapest műemlékei I. 458, 460. 71 Btjkv. 1692. jún. 13, I. 334—337; Ptjkv. 1692. jún. 17, I. 64. 72 Ptjkv. 1704. márc. 27, jún. 17, Hl. 235, 244.