Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
IV. fejezet. Büntetőjog
Férfi és nő egyaránt kerülhet ide; Erny Sebestyénnét makacs nemfizetésért úgy csukatja be a pesti tanács, hogy héthetes gyermekét a Scherge felesége táplálja. Ezzel kapcsolatban védekezik úgy a hatóság az adminisztráció szemrehányásával szemben, hogy a makacsokat a polgári áristom szorítja engedelmességre, különben a városi bíráskodás csak olyan lenne, „sicut campana sine pristillo". 348 1703-tól feltűnik az áristom azóta gyakran használt új neve, a „vörös ajtó"; ide kárhoztatják a hatóság megsértőit, az engedetleneket, makacsokat egy-két napra. Hogy itt valóban a strázsamester fogdájáról van szó, azt egy 1708-i határozat teszi nyilvánvalóvá; ebben a tanács a házaspárt a cselekmény súlyához képest úgy helyezi el, hogy az asszony a törvényszolgához, a férfi pedig a „vörös ajtó" mögé kerül. 349 Az Erny-gyerek táplálása némi alapot ad arra a feltevésre, hogy a polgári őrizetre szolgáló szoba nem volt messze a törvényszolga zárkájától, mindkettő a városháza egy-egy helyisége lehetett. A börtönviszonyokat illető adatokból siralmas kép tárul elénk. A Burgerarrest nemcsak jellegére nézve volt tisztes, hanem a letartóztatottak szenvedéseit is a szabadság elvonására korlátozta. Ezért tiltakozott olyan hevesen az ide utalt Engelmann a gonosztevőknek kijáró megláncolása ellen. 350 A törvényszolga tömlöce azonban keserves lehetett, akár vizsgálati fogságban, akár büntetését töltve ült ott valaki. A rabokat szabályként megláncolták, talán a zárka falához is erősítették. Már 1692-ben vasban ült a törvényszolgánál Filipbreis János szobrász, s a következő évben is fizetett a tanács egy cselédlány vasraverésóórt a Stockhausb&n. Az utóbb kivégzett Bödör Mihók még a tömlöcben gyanússá tette magát azzal, hogy a lakatot nyitva találták a nyakán. Sauttermeister sikkasztás gyanújával letartóztatott segédje kitört ugyan a börtönből, de a vasat a főőrségen verette le magáról. A bilincset csak kivételesen, a vádló kérésére engedték el. 351 Pest tanácsa 1702-ben a foglyok jobb őrzése érdekében biztosított láncot csináltatott. 352 Itt jegyezték fel, hogy a rossz életű Demetrovicsnó hetekig sínylődött a tömlöcben vasban, reá kovácsolt lánccal; nem csoda, ha egy másik asszony sírva fakadt attól féltében, hogy férjét tömlöccel ós bilinccsel fogják sanyargatni. 353 Emellett a brutális poroszlók nemegyszer 348 Int. a. a. nr. 160: Burgerstubenbe csukják a gyermekkel, . . . vnd solches durch des Schirgen Weib gehalt worden ... Az ügy iratait 1. az I. fej. 58. jegyzetnél. 349 Ptjkv. 1703. márc. 30, ápr. 3, m. 152—154, 1. fent 226. jz.; uo. 1707. okt. 7: mit der Rothen Thür getrohet, m. 443, 1. ua. jz.; uo. 1708. febr. 27: 48 óra, III. 464—466, 1. fent 245. jz.; uo. 1708. szept. 17, DJ. 499; uo. 1708. dec. 11: das weib dem diener, den mann aber zu der Rothen Thüer an befohlen, ID. 510. 350 L. fent 323. jz. 351 Budai lt., Kamarai hivatal számadásmellékletei 1692. no. 31; ua. számadáskönyve 1693-ról, fol. 28—29; Ptjkv. 1694. ápr. 19: Bödör-ügy, I. 167, 1. fent a 140. jegyzetnél; Btjkv. 1694. dec. 3: inquisitus vasban, I. 522—523, II. 27; Acta iud. 1696. máj. 24: vas leveretése; Ptjkv. 1697. máj. 14: negyedévi fogság vasban, D. 34, 1. fent 234. jz.; Btjkv. 1704. nov. 27: a bilincs . . . nicht geschlossen, IV. 801, V. 82, VI. 77—78; uo. 1706. dec. 15: súlyosítás, VI. 395, VII. 199. 352 Ptjkv. 1702. márc. 3: Für die gefangene eine versicherte Ketten zur besserer Verwahrimg machen zu lassen, ID. 23. 353 Int. a. a. nr. 846, 1708. júl. 25: Nedelkin yber 4. wochen schon in Eissen vndt mit einer Ketten angeschmitter liget ... 1. fent a 98. jegyzetnél; Ptjkv.1708.. jún. 26: mit d[em] demnitz oder denen Eyssen vndt langen Vmbziegen straffen . . DI. 490.
