Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

IV. fejezet. Büntetőjog

pesti eset, amelyben büntetést róttak ki egy-egy polgárra a város ellen az adminisztrációnál tett valótlan panasz miatt.

233 A kamarai igazgatóság ugyanis az ilyen félig polgári, félig büntetőügyekben is ólt felülvizsgálati jogával. A XVII. század végén Pesten fordult elő néhány jelentősebb eset. Eysserich Sámuel kereskedő 1697-ben nyílt utcán huncfutolta le a tanácsot, János deák szenátort és a rendes adófizetőket, s ezért a nyilvános megkövetésen kívül 300 ft pénzbüntetésre vagy negyedévi bilincsben töltendő fogságra ítélték. A kérésére mérsékelt pénzbüntetés még mindig 50 forintot, vagy nemfizetés esetén négy heti fogságot tett ki. Végül az adminisztráció enyhítette ezt — a megkövetésre és a kiállott fogságra való tekintettel — 25 forintra.

234 Csiszár Mihály pesti lakos megrágalmazta János deákot, hogy 1693-ban porciópénzeket osztott szét a tanácsosok között, s ezzel a kijelentésével a megyeházán izgatta a polgárokat. A részletes bizonyítás ellene szólt, s ezért vasban végzendő közmunkára kárhoztatták, de az adminisztráció a kiállott tíz heti vizsgálati fogság után szabadlábra helyezte.

235 Ugyancsak a*z izgatás indokolta egy Peringer nevű pesti ember letartóztatását, „mivel nem tisztességes dolog nyílt utcán valótlanságokat terjeszteni, s ezzel nyugtalanságra okot adni". A valótlanság abban állott, hogy Peringer az 1699-i porció Összegét 8000 forintra, a polgárok számát pedig 350—400-ra taksálta. Addig maradjon áristomban — szólt az ítélet —, míg ezeket a számokat be nem bizonyítja.

236 A kiváltságlevelek megszerzése után Budán és Pesten is előfordult, hogy valamelyik érdekcsoport a hatalmon levők ellen izgatta a polgárságot. Budán Bösinger működésének utolsó szakaszában, 1705-ben Sprenger János volt vízivárosi bíró nyugtalanságot keltett azzal, hogy a BÖsingertől Bécsből vett leveleket más polgároknak, sőt az adminisztráció embereinek is mutogatta. Mivel a magisztrátus előtt eltitkolta ezeket, áristomba tették, de még a kancellária utasítása előtt szabadlábra került, mert a leveleket fogságában elégette.

237 Ugyanabban a hajóban evezett az egyik budai jogász, Mieser Fülöp Jakab is, aki új kiváltságokkal és könnyebb terhekkel hitegette a polgárokat, így izgatott a hatóság ellen, és még 300 forint jutalmat is kért magának. A tanács biztosan megtartotta a kancellária ajánlására adott válaszában elhangzó fenyegetését, hogy Mieser meg fogja kapni azt, amit megérdemel.

238 Pesten ugyanakkor az keltett zavart, hogy Pollermann tanácsos megkísérelte megtörni Proberger bíró serfőzési monopóliumát. Közben azzal fenyegetődzött, hogy majd leszámol a bíróval és a „kupaktanácsot tartó" magisztrátussal. Proberger nem is akart egy asztalhoz ülni ellenfelével, de mikor ennek titkos pálinkafőzdéjét megtalálták, elvesztette 233 Ptjkv. 1699. nov. 20: warumben Sie mit vnwahrheit vmbgangen, II. 284; uo. 1701. jún. 3, II. 532, előzménye Int. a. a. nr. 525. 234 Ptjkv. 1697. máj. 14, 17, 21, jún. 11, 18, II. 34, 37, 44—45, 47; KA Besch. Pr. 1697. jún. 21, IV. vol. 77—78. fol., Int. a. a. nr. 198. 235 Ptjkv. 1698. júl. 11, dec. 13, II. 134, 169; KA Besch. Pr. 1698. júl. 24 , V. vol. 65. fol., KA Exp. 1699. márc. 6, no. 10; Int. a. a. nr. 329. 236 Ptjkv. 1699. febr. 23, IE 188. 237 OL Kane. Litt. Civitatum 1695: 251. (1705. júl. 29-én); Kane. Cone. Exp. 1705: 25. ex Julio. 238 OL Kane. Litt. Civitatum 1705: 123. (1705. júl. 29-én).