Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

I. FEJEZET BUDA ÉS PEST JOGHATÓSÁGÁNAK FEJLŐDÉSE 1686-1708 KÖZÖTT I. Lipót 1686. november 5-én az újonnan szervezett budai kamarai igazgatóság (inspekció, később adminisztráció) kezébe adta a rendelkezés jogát az ország egykori fővárosában és Pesten ,,in politicis, civüibus et criminalibus". E hatalom érvényesítését a városokba szállingózó telepeseknél erősebb vetélytárs, a katonai parancsnok gátolta meg.

1 A haditanács rendelkezésére hivatkozva közölte Werlein inspektorral, hogy mindhárom jogkörben övé a diszpozíció, és keveset törődött azzal, hogy az udvari kamara ellenkező utasítást bocsátott ki.

2 A hadsereg nem tudta ugyan megakadályozni, hogy mindkét városban meg ne szervezzék a polgárságot, de évtizedeken át gáncsolta ennek önálló lépéseit. Az udvari kamara viszont minden erővel arra törekedett, hogy az új szerzeményi" területeket mihamar az osztrák pénzügyi gépezet szolgálatába állítsa, s ezt a szándékát még a nagy hatalmú szoldateszkával szemben is keresztül tudta vinni. Kirendeltségének, a budai inspekciónak szempontjait világosan mutatja be az az 1688-i utasítás, melyet az Érsekújvár polgári megszervezése alkalmából az ottani harmincadosnak küldött. Nagyon helytelen volt — úgymond —, hogy a polgárokat eddig a katonaság büntethette meg; ezt ezentúl nem szabad eltűrni, hanem mindenkit a maga illetékes hatóságának kell alávetni.

3 Ez a hatóság a visszafoglalás utáni első esztendőben a budai inspekció volt. Nyoma van annak, hogy még a budai és a pesti polgárság városi hatóságának felállítása előtt a bécsi kamarának ez a budai kirendeltsége két kereskedő (Barzoldi és Quadro) elszámolási perében ítéletet hozott.

4 A kamarai inspekció szervezte meg a városi közönséget Budán 1687. szeptember 27-én,

5 Pesten október 6-án.

6 A szervezés céljaira vall a két vezető kiválasztása is: Prenner császári kapitány, Vatula volt osztrák 1 Gárdonyi Albert: Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. Századok 50 (1916) 480; Bánrévy György : Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban. TBM V (1936) 258, 262; Kovács Lajos : Buda főváros pénzügyei a Rákóczi-szabadságharc idején. Domanovszky Emlékkönyv (Bp. 1937.) 369. Pestre 1. alább 6. jz. 2 KAExp. 1687. máj. 21; KA Varia u. Rep. 3951. fasc. 322. fol. (1687. december, csonka). 3 KA Exp. 1688. ápr. 27: quilibet suo competenti foro subiiciendus .... 4 Uo. 1687. szept. 19. 5 Kovács i. m. 369. — A budai bíráskodás első nyoma lehet Sinichen tábori felcser tisztázása a lopás vádja alól, Corr. mag. 1687. okt. 19. után. 6 Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig. TBM X (1943) 54; Takáts Sándor : Pest első bírája és tanácsa. A magyar múlt tarlójáról c. kötetében (Bp. é. n.) 361—366.