Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

III. fejezet. Eljárásjog

pedig a kamarai adminisztráció utasította eljárásra. Minthogy Keppeler árvaszámtartó jelentette, hogy a hagyaték Szekszárdon fekszik, s ott van az első házasságból származó három gyermek is, akik örökölni hivatottak, a felperesnek Szekszárdon kell keresnie jogát.

408 Ebből természetesen az következett, hogy a peres feleknek követelésükkel más városok bíróságait kellett felkeresniök, esetleg külföldre is elmenniük; Buda és Pest a szokásos megkereséssel (

Compass Schreiben) támogatta őket.

409 A két város bíróságai tehát egyöntetűen követték azt a római jogi és az osztrák gyakorlatban is irányadó elvet, hogy a hagyatéki ügyet ott kell letárgyalni, ahol a hagyaték fekszik.

410 Az eljárásra két közel egykorú tanúságunk van. Az 1697 elején benyújtott pesti jogkönyv javaslat öröklési jogi részét ennek leírásával kezdi. Ha a városban egy polgár, zsellér vagy idegen meghal, s a bíró erről értesül, az elhunyt szállására küldi a szindikust vagy segédjét egy tanácsossal, hogy az ingókat lepecsételjék, az állatokat megszámolják. Ezután a szindikus 30 napon belül két esküdt tanácsos társaságában elkészíti a vagyonleltárat. Napidíjuk fejenként egy tallér, ehhez járul a leltár megírásáért a vagyon értékéhez mérten számítandó 1, 2 vagy több forint. A következő lépés a végrendelet felnyitása és publikálása a bíróság elé idézett örökösök előtt; ezért ismét egy arany jár a jegyzőnek. A hagyatékból először a tartozásokat kell kifizetni, de ha az örökhagyó nyilvánvalóan eladósodott, a hitelezőket a csődnél részletezett módon kell összehívni és kielégíteni. Ezután kerül sor a fiú- és leányörökösök között az egyenlőség alapján végrehajtandó osztályra.

411 A Moselnél is elég borsosán megállapított és nyilván a gyakorlatból vett illetékeket Budán is beszedték, s 1698-ban a polgárság mérséklésüket kérte a tanácstól. Elutasító válaszában a hatóság előadja, hogy a jog és a mindenütt követett bírói gyakorlat szerint halál esetén bírói zárlat után végrendelet hiányában hagyatéki tárgyalás következik, rendes leltár felvételével és — ha gyermekek vannak — osztálylevél kiállításával kapcsolatban. Ehhez a kancellária és az árvaszámtartó közreműködésével mindig biztost küldenek ki. Az eljárás a polgárok, feleségük és gyermekük köteles részhez való jogát védelmezi, s ezért méltányos bírósági és tárgyalási ületék szedése; ettől a város a jövőben sem kíván eltérni.

412 A polgárságnak azonnal megújított kérését a tanács ugyancsak elutasította, 408 KA Exp. 1702. aug. 11, nr. 35; Acta adm. cam. 1702. aug. 11, okt. 27: az ügy nem . . . nostri fori. 409 Pl. Btjkv. 1689. márc. 14: a hitelező Bécsbe utasítása, I. 122, la. 38; Acta iud. 1702. máj. 27: Esztergomnak; Corr. buch 1702. szept. 16, II. 453—455, 458—460: a passaui hatóságoknak, köztük Kollonics bíborosnak. 410 Suttinger i. m. 836. 411 Pars II. tit, III. art. 1—4. 412 Btjkv. 1698. aug. 11: vnd weillen rechtens, auch aller orthen üblicher vor sich Selbsten, aber höchst noth wendig [er] gerichts brauch, dass nach jedes absterben die gerichtl [iche] Spörr vnnd folgendts die abhandlung in fahl kein Testament vorhandten, mit aufrichtung eines ordentlichen] Inventarii, vnd bey vorhandenen Kindern eines theill libels vor genohmen, vnd hierzu jederzeit ein Commissarius mit zu ziechung der Canzley, vndt pupillen Raithandlers gezogen, anbey einige gerichts vncosten erfordert werden . . . ., a jövőben is szedik majd a ... commissions- vnd abhandlungsgebühr-t. II. 342—343.