Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
Bevezetés
A török utáni budai és pesti jog közelebbi megvizsgálása mindenekelőtt olyan oldalról világítja meg a városok életét, amely eddig homályban maradt. A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem legkülönfélébb ügyei kerültek a városi bíróságok és a kamarai adminisztráció elbírálása alá. A perekben feltárul a városok kriminalitása, polgáraik gazdasági tevékenysége, békés vagy civakodó együttélése, mindennapos gondja-baja, a patríciusok és a szegény nép ellentéte. Az iratanyag persze első pillantásra kisszerű, amint a két város lakosai is legfeljebb kispolgárok. Marx és Engels a XVIII. századi kereskedővárosokkal és tengeri kikötőkkel összehasonlítást téve találóan jegyezték meg, hogy ,,az ipari városokban viszont a legnagyobb kispolgáriasság maradt meg". 4 A történetíró azonban akkor felel meg hivatása követelményeinek, ha az apró adatokból fel tudja vázolni az átfogó képet. Ezért a pest-budai gyakorlat is csak részleteiben kisszerű, egészében országos érdekű jogtörténeti problémákat vet fel. Helyesen tették fel nemrégen azt a kérdést, mi okozta a XVI—XVII. századi úriszéki gyakorlat homogén voltát, s a megoldást a római jog elterjedésében, a városi jog közvetítő szerepében keresték. 5 A pest-budai jog tisztázása is a római—német jog behatolásának egyik fejezetét tárja fel, és rámutat a városok közvetítő szerepére a XVIII. századi magyar büntetőjog uralkodó forrásának, a Praxis Criminalisnak elterjedésében. De a recepció sajátos viszonyaink között, a XVII— XVIII. század fordulóján egyben a gyarmatosítást is jelenti a jog területén. A bőséges — és lényeges kérdésekben mégis sokszor szűkszavú — forrásanyag megkívánta, hogy a kutatásnak tárgyi és időbeli korlátokat Memorialien wnd Anbringen; Varia und iïeponenda; Vegyes. A Beschaid Protocollnál kötet és fóliószám, az Expeditionesnél a dátum a jelzet, egyébként általában év, hónap és numerus; ennek híján a fasciculus rakszámát és a fóliót adom meg. Fővárosi Levéltár, Budai levéltár, Acta administrationis cameralis; uo. Acta iwáiciaha; uo. Budai tanácsülési jegyzőkönyvek, rövidítése Btjkv. Az előbbi sorozatokban a jelzet a dátum, a jegyzőkönyveknél ezen kívül — a pontos hivatkozás érdekében — a kötetet és a lapszámot (nem a fóliót !) is megadom. A használt kötetek: I. leveleskönyv ós tisztázat 1687—1695. Ia. rapulare 1688—1690. II. ua. 1694—1699. m. tisztázat 1696—1703. IV. rapulare 1700—1705. V. tisztázat 1704—1705. VT. tisztázat 1704—1709. VQ. rapulare 1706—1710. Az első kötetekhez 1. Bánrévy György : Az iratkezelés története Budán és Pesten 1686—1873, Levéltári Közlemények 12—15 (1934—1937), közelebbről 13 (1935) 172—173. — Uo. Correspondentiae wa<7istratuales, jelzet a dátum. Fővárosi Levéltár, Pesti levéltár, Correapondenzbuch I, LI; uo. Intim&ta a. a. (numerus szerint); uo. Pesti tanácsülési jegyzőkönyvek, rövidítése Ptjkv. A hivatkozás a budaiakhoz hasonló. A használt kötetek:'I. 1687—1696. II. 1697—1701. ILI. 1702— 1709. Az Országos Levéltár kancelláriai és bírósági sorozatait a szokásos módon rövidítem. Nagy haszonnal forgattam még a Budapest Története Munkaközösségnek a korszakra vonatkozó terjedelmes regeszta-anyagát. A tárgy feldolgozásához még megkívánható bécsi Hofkammerarchiv anyagában nem volt módom kutatni. A Tanulmányok Budapest Múltjából c. sorozat rövidítése TBM, a Levéltári Közlemények c. folyóiraté LtK. Hálás köszönetemet fejezem ki Nagy István, Nagy Lajos és Tóth András kartársaimnak a munkám során nyújtott értékes segítségükért, az utóbbinak és Degré Alajosnak lektori tanácsaikért, Dümmerth Dezsőnek a pesti személyneveket illető meg j egy zéseiért. 4 Marx—Engels : A német ideológia (Bp. 1952.) 45. 6 Úriszék. XVI—XVH. századi perszövegek. Szerk. Varga Endre. (Bp. 1958.) 20.
