Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

Bevezetés

BEVEZETÉS A romjaiból lassanként újjáépülő, idegen telepesekkel benépesedő két testvérvárosnak a visszafoglalás utáni első évtizedeivel sokat foglalkozott a szakirodalom. Szomorú évtizedek voltak ezek. Buda felszabadítása után még közel másfél évtizeden át dúlt a háború az ország területén. A törökkel versenyre kelve dúlták, pusztították hazánkat a Habsburgok zsoldosai. És ha még csak a katonaság túlkapásairól lett volna szó ! De az uralkodóház hivatalos gazdaságpolitikája, a protekcionizmus elvileg is alárendelt, kizsákmányolt helyzetet szánt a visszafoglalt Magyarországnak. A termelőerők amúgy is alacsony színvonala a császári megszállás következtében még jobban lesüllyedt; a kortárs a földművelés, bányászat, ipar és kereskedelem visszaesésének, a városok elszegényedésének, a parasztság nyomorának lehetett tanúja. Az 1687-i országgyűlés politikai és jogi szempontból is kiszolgáltatta hazánkat a Habsburg gyarmatosításnak. A bécsi tervek az ország tartományokra osztását is magukban foglalták.

1 A századforduló népi ellenállása és a kuruc szabadságharc az ellen emelte fel zászlaját, hogy hazánk a Habsburgok egyetemes monarchiájának kiszolgáltatott gyarmata legyen. Marx maró iróniával jegyezte meg egyik levelében: ,,Az osztrák történelem — annak története, hogyan alapítja meg a Német Birodalom egy hűbérese házának hatalmát — érdekessé válik azáltal, hogy egy hűbéres császárnak adja ki magát, kihasználva a keleti, csehországi, olaszországi, magyarországi stb. bonyodalmakat és végül azáltal, hogy e ház hatalma olyan méreteket ölt, hogy Európa mint egyetemes monarchiától fél tőle."

2 Ennek az egyetemes monarchiának két évtizeden át szerves része volt a töröktől visszafoglalt terület, s ezen belül a hajdan virágzó Buda és Pest. Sokat tudunk a két város közigazgatásának megszervezéséről, első polgármestereiről és bíráiról, sőt mindennapi életéről is, de a városi jogot a szakirodalom elhanyagolta. Ez a mostoha elbánás semmiképpen sem indokolt, már csak a forrásanyaghoz viszonyítva sem. Az eddig teljesen kiaknázatlan budai bírósági iratsorozaton kívül a tanácsjegyzőkönyvek anyagának legnagyobb része is pereket foglal magában. Ideje, hogy a magyar jogtörténet pótolja azt a mulasztását, hogy Buda és Pest jogéletének megindulását nem tisztázta.

3 1 Magyarország története a késői feudalizmus korszakában. 1526—1790. Szerk. H. Balázs Eva, Makkai László. (Magyarország története 1/2.) (Bp. 1957.) 222—227. 2 Marx—Engels : Válogatott levelek. 1843—1895, (Bp. 1950.) 106. 3 A tanulmány forrásait az alábbi módon kiemelt rövidítésekkel idézem: Országos Levéltár, Cameraladministration zu Ofen (KA), .Berichte und Schreiben; uo. Bescheid Protocoll; Buchhalterey Acten; Expeditiones; Hofbefehle;