Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)
Oklevélkivonatok - 1500-1577
ezért a tanács helybenhagyja előző ítéletét, és a házat átadja a káptalannak azzal a feltétellel, hogy ha a káptalan el akarná adni a házat, akkor a vételárból a mondott 35 1 forint felét meg kell fizetnie Miklósnak; az ítélettel Borbála és az ügyvéd nem értettek egyet és a tárnokszékhez fellebbeztek. Átírta Ráskai Balázs tárnokmester 1513. december 16-án: DL 106070. - R: KNAUZ 1863. 93. sz. 1511. július 28. (f. II. p. fest. Jacobi) Buda 543. Raska-i Balázs tárnokmester értesíti Buda városát, hogy (m.) Palocz-i Antal és Mihály őelőtte a tárnokszékhez fellebbeztek abban a perben, amely a város előtt folyt köztük, illetve (m.) Alsolyndwa-i Banffy János között egy a Szt. Zsigmond egyház környékén lévő háznak („...cuiusdam domus in eadem civitate Budensi prope eeclesiam beati Sigismundi existentis... ") az ügyében, és utasítja a várost, hogy a per eddigi menetét leírva tegye át az ügyet a tárnokszékhez. Átírta II. Ulászló király 1514. augusztus 26-án: DL 22563. - Közöletlen. 1511. (XV. d. d. adiudicationis nostre) Hiányzik az ítélet dátuma! 544. Buda város tanácsa átírja Raska-i Balázs tárnokmester 1511. július 28-án kelt oklevelét, majd annak utasítására tanúsítja, hogy 1506. május 15-én a tanácsházán („.../// pretorio nostro...") tartott bírói ülésen per keletkezett a felperes (m.) Palocz-i Antal és Mihály és az alperes (m.) Alsolyndwa-i Banffy János, a néhai (m.) Bannfy Miklós fia között egy a királyi vár előtti Szűz Mária avagy Szt. Zsigmond egyházzal szemben lévő ház („...cuiusdam domus nostri in medio ex opposito ecclesie beate Marie virginis nove alias sancti Sigismundi vocate ante Castrum Budense fundate in contigua vicinitate dominorum canonicorum ecclesie predicte habite et existentis... ") ügyében, amelyet sok év óta a néhai Banffy Miklós, majd pedig fia János ellentmondás nélkül lakott és birtokolt, és a város, miután az előtte bemutatott oklevelekből megbizonyosodott arról, hogy a házat Bannfy Miklós egy másik házért és bizonyos pénzösszegért csere útján szerezte, a jogos örökösnek, Jánosnak ítélte meg a házat, amivel Bertalan, a Palocz-iak ügyvédje nem értett egyet, és a tárnokszékhez fellebbezett; ezekután a Palocz-iak ügyvédje a város előtt megjelent és bemutatta II. Ulászló király 1506. május 3 1 -én kelt oklevelét, amelyben a per újratárgyalását rendelte el, majd az ügyvéd és az alperes az augusztus 10. (in fest. Laurentii) utáni három bírói napban egyezett meg, amikor a pert lefolytatják; a megadott napokon azonban sem a felperes, sem pedig annak ügyvédje nem jelentek meg, és ezért az alperes ügyvédje tiltakozás útján arra kérte a tanácsot, hogy az előző ítélet érvényességét hirdessék ki; a tanács mérlegelve, hogy a Palocz-iak a tárnokmesterhez fellebbeztek, de a fellebbezést mégsem folytatták le a tárnokszék előtt, hanem oklevelet szereztek a királytól a per újratárgyalására, ahol azonban a kitűzött időpontokban nem jelentek meg, jóváhagyta előző ítéletét; a továbbiakban 1506-tól 151 l-ig a Palocz-iak a tárnokmester előtt nem pereskedtek, majd 1511. június 19. után (p. fest. Corporis Christi) ügyvédeik, Bathy Antal és Bertalan deák újból megjelentek a tanács előtt bemutatva II. Ulászló király 1511. június 19-én kelt oklevelét, amelyben a király újból a per újratárgyalására szólította fel a tanácsot, akik új időpontot jelöltek ki a tárgyalásra; a megadott időben mindkét fél ügyvédjei megjelentek, és Bathy Antal és Bertalan deák, a Palocz-iak ügyvédjei elmondták, hogy a ház örökösödés jogán a Palocz-iakat illeti meg, mivel atyjuk is békében bírta, csakhogy szüleik halála után, lévén még ifjak, nem tudták jogaikat megvédeni, és a házat erőszakkal elidegenítették, azonkívül okleveleiket pedig a lengyelek támadásának idején egy bizonyos házukból a lengyelek elhurcolták, amelyeket csak hosszú idő múlva és nagy költségen lehetett visszaszerezni, majd ezután, ahogy a szokás megkívánja, a város előtt tiltakoztak és perbe hívták Banffy Jánost; ezzel szemben Albert, Máté és Barkolczay János, Banffy János ügyvédei nem válaszoltak, arra hivatkozva, hogy 1506-ban Buda város tanácsa már ítélkezett az ügyben, amellyel a Palocz-iak ügyvédje nem értve egyet a tárnokszékhez fellebbezett, majd II. Ulászló király elrendelte, hogy számukra újra folytassák le a pert, amelyre három időpontot is kitűztek, de
