Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)

Oklevélkivonatok - 1450-1499

1489. augusztus 21. (f. VI. a. fest. Bartholomei) Buda 406. Buda város tanácsa előtt (p.) Pap Mihály, Petrach Péter és Kys Gergely takácsok, a néhai (c.) Papay Péter takács, budai polgár végrendeleti végrehajtói, az elhunyt házát a váralján, a Szt. Péter mártír egyháznál („...quandam domum prefati condam Petri Papay lapideam in suburbio civitatis nostre ad sanctum Petrum martirem in vicinitatibus domorum Leonardi Thollinger ab una et Stephani Pechy ab altera partibus sitam et habitam... ") a végrendelet rendelkezése szerint eladják 69 forintért (e.) Gyele-i Péternek, (r.) Orbán választott egri püspök, királyi kincstartó rokonának és kamarásának, és általa atyjának, (e.) Gyele-i Péternek, testvéreinek, Péternek és Miklósnak, valamint unokaöccsének, Kelemennek. DL 19567. - Közöleden. 1489. november 26. (II. d. fest. Katherine) Ozora 407. Hederwara-i Miklós tárokmester tudatja Buda városával, hogy az óbudai klarissza apácák hozzá fellebbeztek abban a perben, amely a város előtt a Buda feletti Szt. Lőrinc pálos kolostor szerzetesei ellen egy Szt. Pál utcai ház miatt („...pretextu cuiusdam domus seu fundi curie in civitate Budensi predicta in platea sancti Pauli habite... ") folyt, és utasítja a várost, hogy a per anyagát küldjék át a tárnokszékhez. DL 19604. - Átírta Egervári László tárnokmester 1494. február 19-én: DL 8840. - R: PATAKI 1950. 45. j: DAP II. 430. 1489. december 1. (II. d. fest. Andrée) 408. Buda város tanácsa átírja Hederwara-i Miklós tárnokmester 1489. november 26-án Ozorán kelt oklevelét, és a benne foglalt utasításnak megfelelően átteszi azt a pert a tárnokszék bíróságához, amelyet az óbudai klarissza apácák és a Buda feletti Szt. Lőrinc pálos kolostor szerzetesei között egy ház miatt („...pretextu cuisdam domus nostri in medio existentis... ") a városi tanács előtt tárgyaltak leírva a per eddigi menetét: miszerint 1489. február 8-án (f. VI. p. fest. Dorothée) a tanácsházán („...in domo consulatus nostri... ") tartott városi bírósági ülésen megjelent (d.) Sebestyén deák az apácák ügyvédje és bevádolta a pálosokat, hogy évek óta birtokukban tarják az apácák házát a Szt. Pál utcában egy kis utca mellett („...pro una domo lapidea nostri in medio in piatea sancti Pauli dicta in vicinitate domorum capituli ecclesie Albensis ab una ab altera vero partibus dominorum capituli ecclesie Wesprimiensis vico quodamparvo mediante sita et habita... "), amelyet egykor a néhai (m.) Lachk fia István fia István nádor vásárolt felesége, a néhai (g.) Anna hozományából 3300 forintért Buda városa előtt, majd halála után özvegye az apácáknak adományozott; vele szemben (r.) János pálos szerzetes a kolostor nevében azt válaszolta, hogy a házat csere címén jogosan bírják, amiről oklevelek tanúskodnak, mivel a házat 1397-ben Zsigmond király adományozta (s. m.) Hermann cillei (de Cilié) grófnak, aki azt békében bírta is, majd 1423-ban elcserélte a pálosok házára a Szombat utcában, amelyet akkor a király régi házának neveztek („...pro una alia domo eiusdem conventus in vico Sabbati habita andqua domus regis protunc appellata... "), és ezután a pálosok bírták háborítatlanul a házat; Sebestyén deák erre azt felelte, hogy a néhai Anna több káptalan előtt is tiltakozott Zsigmond király adományozása, valamint a cillei gróf cseréje ellen, amint ezt (m.) Jachk fia György tárnokmester tanúsítja, aki Fehérváron az ország előkelői előtt a házat Annának ítélte meg, és elrendelte, hogy embere és János budai esküdt iktassák be Annát a ház birtokába, a birtokbavétel azonban nem történt meg, és azóta perlik a házat; erre János remete azt válaszolta, hogy a felperes nem a szokásoknak megfelelő úton vádolta be őket, pedig a házat hosszú ideje vita nélkül bírták, hiszen a cillei gróf 1397-ben kapta és 1423-ban cserélte el a pálosokkal, akik azután 29 évig békésen birtokolták, amíg az apácák 1452-ben meg nem vádolták őket, de nem az illetékes bíró előtt, és a per így körülbelül 3 évig folyt, amelynek során az apácák ügyvédje azt állította, hogy a tárnokmester a házat korábban Annának ítélte és beiktatását elrendelte, de ezt az állítást mind a pálosok, mind a budai bíró