Végh András: Buda város középkori helyrajza 2. Végh András (Monumenta Historica Budapestinensia 16. kötet Budapest, 2008)

Oklevélkivonatok - 1450-1499

Zombathhel in fine videlicet platée Italicorum in vicinitate domorum circumspectorum Barnabe Jo ab una et Emerici Fekethe de Veteri Buda partibus ab altera sitam et habitam, partem videlicet anteriorem ab alia sua domo minori a parte posteriori iamdicte domui immediate annexant... metaliter distinctam... "), valamint 50 forintot úgy, hogy a hátsó rész a maga és örököseinek birtokában maradjon; a jelen lévő (h.) István plébános a maga és utódai nevében vállalta, hogy minden héten négy alkalommal egyik káplánjával misét mondat, amiért évente 14 forintot kap, a szintén jelenlévő (p.) Pynther Vitális és Gergely kádár, valamint Ferenc esztergályos céhmesterek pedig vállalták, hogy ők és utódaik a plébános számára a 14 forintot az alapítványból kifizetik, és ha ezt nem tennék, akkor Dénes utódai, vagy a város az alapítványt kivehetik a céh kezéből és másnak adhatják, hogy a mise­alapítvány fennmaradjon. DL 25268. - R: PATAKI 1950. 52. 63. j. 1487. április 18. (f. IV. p. fest. Pasee) 396. Buda város tanácsa előtt (e.) Mykofalwa-i Bekeen Dénes bemutatta Buda város 1487. április 6-án kelt oklevelét, amely megállapította házának az Olasz utcában („...limitatione census sive taxe domus sue nostri in medio in piatea Italicorum in vicinitate Barnabe Joo et Emerici Feketébe site et habite... ") az évi adóját, miszerint a házért, amely halála után a Szt. Mária Magdolna egyházra száll, évi 4 forintot köteles fizetni, de ha a Tej utca nevű kis út felé most elfalazott ajtót megnyitja {„...ianuam domus nunc reclusam et lapidibus obstructam versus viam parvam vulgo Theywcza vocatam iterato apperiret... "), akkor az egész ház után 6 forintot köteles fizetni; most pedig értesülve arról, hogy Dénes a ház elülső részét a Szt. Mária Magdolna egyházra hagyta, a hátulsó részét pedig, ahol az említett ajtó található, megtartotta magának és örököseinek, a tanács úgy határozott, hogy az így megosztott és szétválasztott házban a magyar kádárok és esztergályosok céhe a ház elülső része után („...pars anterior dicte do­mus... "), akinek ezt a részt Dénes átadta, évi 4 forintot köteles fizetni, a hátulsó rész után („...posterior vero pars... ") pedig Dénes és utódai 2 forintot kötelesek fizetni. DL 18469. - R: PATAKI 1950. 52. j. 1487. április 24. (in fest. Georgii) 397. Buda város tanácsa előtt (p.) János késgyártó, budai polgár, a néhai Prokop késgyártó fia elmondja, hogy atyja egykori teljes bérelt házából a Szt. György piacon („...super divisione et séquestration totalis domus prefati condam Procopii cultelliparis in theatro bead Georgii martiris in vicinitate domo­rum magnifici domini Bartholome! Dragffy ab una, ab alia vero partibus redete condam Petri cantri­fusoris existentis et habite... " Hátoldalon egykorú írással: „Littere super domum domini Draghphy", „Martini Zabo nunc coci") örökölt harmadrészét az udvarban hátul („... retro in curia eiusdem domus... ") úgy osztja meg, hogy megtart két egymás melletti kamrát, amelyek a kőlépcsőn túl lévő kapu módjára épült kőárkád előtt kezdődnek és elérnek egészen a város tornyához vezető lépcső ajtajá­ig, valamint megtartja a lépcsőt is az ajtóval és az előtte levő tornáccal (?) együtt, továbbá a tornyot (,,... item primo incipiendo apui(l) quendam arcúm lapideum ad modum porte ultra gradum lapideum ibidem existentem constructum duas cameras sibi immediate annexas et usque ad hostium gradus, per quern ad turrim civitatis ascend itur se procèdent es, quem videlicet gradum unacum hostio et atrio ante dictum gradum existente necnon turripretacto... "), de a két kamra melleti új falépcsőn felmenve egy tornácot, egy szobát, egy kamrát és a két kamra alatti pince felét („...ascendendoper quendam gradum ligneum in eadem curia iuxta prefatas duas cameras de novo constructum unum atrium et stubam necnon cameram unacum directa medietate cuiusdam cellarii subtus predictis duabus cameris habiti... ") eladja (p.) Olaz Márton szabónak és feleségének, Margitnak 83 és fél forintért azzal a felté­tellel, hogy részeikért János és Márton évi 2-2 forint bért fizetnek az esztergomi káptalannak, kivéve

Next

/
Oldalképek
Tartalom