Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Haraszti Tapán Kelemen, a bécsi egyetemen tanult, 1421-tol nádori jegyző, 1437-1451 között szlavón báni ítélőmester, közben 1444-1451 között országbírói ítélőmester volt, elhunyt 1451-ben. 944 4.4.11. Bélai Sebestyén - Csáki Miklós - Perényi Péter és János - Farkas zsidó - / - Tamás győri püspök Szombatpiac, Szt. Mária Magdolna egyházzal szemben" 1411-ben Zsigmond király Perényi Péternek, a későbbi országbírónak adományozott egy házat a Szombatpiacon, különösen azt az 1000 forintot meghálálva, amelyet Péter a rendelkezésére bocsátott. (1411. XII. 26.) A ház korábban Bélai Sebestyén deák, királyi sókamara ispán tulajdona volt, akitől Csáky Miklós erdélyi vajdára szállott. A vajdával a király cserélte el Bihar megyei birtokra. Keleti szomszédságában a néhai Szálai Péter vejei, míg a nyugatiban Tekös Jakab budai polgárok éltek. Bélai Sebestyén deák, Szerecsen János familiárisa, 1395-ben királyi sókamara ispán volt, ugyanezen évben hatalmaskodás miatt fő és jószágvesztésre ítélték. 945 Csáky Miklós, István fia, 1394-ben temesvári vámagy, 1395-1402 között temesi, békési, csongrádi, kevei, krassói, zarándi ispán és a kunok bírája volt, 1395-től 1403-ig bihari ispán, 1402-1403 között erdélyi vajda és szolnoki ispán, 1403-ban a Zsigmond elleni lázadásban vezető szerepet vállalt, de hamarosan kiegyezett az uralkodóval, a Sárkányrend alapító tagja, 1409-től haláláig újból bihari és békési ispán, 1415-től erdélyi vajda lett, elhunyt 1426-ban. 946 Perényi Péter, Simon fia, a nyalábi ág őse, 1389-1391 között mint udvari familiáris tűnik fel, 1395-től halálig zempléni ispán volt, 1397-ben macsói bán, 1397-1411 között székely, szatmári és ugocsai ispán, 1398-tól haláláig ungi ispán is, ezenfelül számos ispáni tisztet viselt, az adomány időpontjában szatmári és ugocsai ispán is volt (1407-1419), a Sárkányrend alapító tagja, 1415-től haláláig országbírói tisztet viselt, elhunyt 1423-ban. 947 Perényi Péter halála után fiát, Jánost kétszer is megnevezték szomszédként, előbb László fia János, majd a (bakony)béli apát háza mellett. (1427. IV. 23., 1432. V. 8.) Perényi Péter fia János közelebbről nem ismert időpontban elzálogosította ezt a házát Farkas budai zsidónál 32 forint és uzsorakamatai ellenértékéül. 1451-ben rokona, Perényi János tárnokmester, az oklevél kiállítója előtt vállalta, hogy visszafizeti kamatostól az összeget, a tárnokmester pedig ígéretet tett arra, hogy ha Péter nem fizetne, helyettesével beiktatja Farkast a ház birtokába. (1451. III. 20.) A ház szomszédai ekkor a (bakony)béli apát és haraszti Tapán Kelemen országbírói ítélőmester voltak. Perényi János nem fizetett (a tartozás az uzsorakamattal együtt 310 forintra rúgott), ezért Farkas zsidó egy évvel később a tárnoki szék ülésén kérte a ház neki ítélését, amit meg is kapott. Az altárnokmester két budai esküdttel együtt beiktatta Farkas zsidót a Szombatpiacon álló ház birtokába. (1452. LX. 20.) A szomszédokat változatlan formában nevezték ekkor is meg. Perényi János, Péter országbíró fia, 1427-1439 között az aula tagja volt, 1429-1440 között ugocsai ispán, 1429-1434 között máramarosi ispán, 1434-1435 között szepesi ispán, majd 1439-1440 között lovászmester, 1444 1450 között ugocsai ispán, elhunyt 1452-ben. 948 Perényi János utódai, úgy tűnik, nem nyugodtak bele a ház elvesztésébe. 1488-ban Perényi János fia, János, és az ő fiai, Gábor, Mihály és István tiltakoztak az országbíró előtt, hogy (Bakócz) Tamás győri püspök és a káptalan elfoglalták a Szombathelyen álló házukat, Máté mészáros, budai polgár pedig a házhoz tartozó kert egy részét. (1488. IX. 15.) A leírás szerint a ház a Szt. Mária Magdolna egyházzal szemben állt. Alapos okunk van feltételezni, hogy ugyanarról a házról van szó, az azonos helyszín, továbbá a később még felbukkanó győri káptalan miatt. így arra következtethetaénk, hogy Farkas zsidó továbbadta a házat és most a győri káptalan birtokolta, Máté mészáros pedig feltehetően az egyik szomszéd lehetett. Nem tudjuk mi lett a tiltakozás eredménye. Mindenesetre Perényi János legidősebb fia, Gábor és testvére, Mihály is rendelkezett budai háztulajdonnal a Szombat piac és a Mindszent utca határán, a nyugati házsorban igen közel a plébániatemplomhoz, (ld. Szombatpiac - nyugati oldal) 944 BÓNIS 1971. 183-184; ENGEL 1996. B. 239. 945 ZsO I. 2336, 4058, 5800 sz. 946 ENGEL 1996. B. 48. 947 ENGEL 1996. B. 190. 948 ENGEL 1996. B. 189.
