Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

2.2.7. Peter Rauzan - / - Vince váci püspök - Szüasi - tóti Lengyel János - / - Balázs deák JSzt. György utca, Szt. György kápolnával szemben''' (Hauy 324. - Tárnok u. 1. ?) Első adataink csupán, mint szomszédot nevezik meg a telek tulajdonosát a 14.-15. század fordulóján Peter Rauzant. (1392. XI. 25., 1392. XI. 29., 1392. XII. 10, 1402-1404 között, 1409. TV. 17, 1411. VI. 18.) Peter Rauzan, egymást követő két ciklusban 1403/1404-ben, 1404/1405-ben bíró volt.

546 1451-ből származik a házra vonatkozó következő oklevél, amelyben az épület, mint az örményesi pálosok házának és Kalmár János özvegye házának szomszédja tűnik fel a Szt. György kápolnával szemben. (1451. VI. 21.) Ekkor Vince váci püspök rokonának, Szilasi Györgynek juttatta a házat, amely ezután a család kezén maradt. Vince váci püspök, 1446-ban még váradi és fehérvári kanonok, nagybányai plébános volt, Hunyadi János vajda titkára és tanácsosa, 1449-ben Hunyadi János familiárisaként beregi ispáni, és munkácsi várnagyi tisztet viselt, 1450-1473 között váci püspök. Palotai Szilasi György, Fábián fia, Vince püspök testvérének, Ilonának fia, a püspök familiárisa, 1456-ban váci várnagy, 1457-ben visegrádi vámagy volt.

547 1528-ban Ferdinánd király a hűtlen Szilasi, másnéven Pilisi Ferenc házát a Szt. György piacon eladományozta tóti Lengyel János étekfogómestemek. (1528. XI. 25.) Az utóbbi oklevél a szomszédok megnevezése miatt is érdekes, mivel egyikük a néhai Szerencsés Imre, másikuk Tót István volt. Ez az adat segít a délről határos telekre lokalizálni Szerencsés házát, mivel az északi szomszéd bizonyosan az esztergomi Krisztus Teste kápolna volt. 1532-ben szomszédként nemes Balázs deák nevét említették meg a telken a Szerencsés Imre házát az alhévizi Szt. Erzsébet ispotálynak juttató iktatás során. (1532. IV. 20.) 2.2.8. esztergomi Krisztus teste kápolna (Kalmár János [Jankó kalmár] - Hans Münzer - Lőrinc kereskedő) ,JSzt. György piac, Szt. György kápolna környéké" (Hauy 323. - Tárnok u 3. és az 5. déli része ?) Egy 1465-ben keletkezett oklevél tanúsága szerint a város tanácsa előtt Hans Münzer bíró eladta az esztergomi Krisztus Teste kápolnának fizetendő évi 20 forint járadékkal terhelt házát Lőrinc kereskedőnek, avagy festőnek. Az oklevél szerint a ház korábban János kalmáré volt, majd az ő fiának, Ádámnak az özvegyével, Margittal és lányaival Annával, Katalinnal és Margittal kötött egyezség szerint jutott Münzer birtokába. (1465. X. 5.) Valóban 1451-ben már szomszédként említik ezen a telken Kalmár János özvegyét. (1451. VI. 21.) Az 1465-ös irat pontosan megjelöli a ház fekvését is: a Szt. György piacon, a Szt. György kápolna környékén, a keleti házsorban, egyik szomszédja az előző telken megismert Vince váci püspök, míg a másik, vagyis északi szomszéd a néhai Kalmár János. Mivel ez a ház János kalmár, majd Münzer tulajdona volt, és azt csak járadékfizetés terhelte, nem lehet azonos a Krisztus Teste kápolna tulajdonában lévő másik házzal, amely ugyancsak ebben a házsorban állt. 2.2.9. Kalmár János (Jankó kalmár) ,JSzt. György kápolna környéke, Szt. György kápolnával szemben" (Hauy 322. - Tárnok u. 5. ?) Legkorábban ismert tulajdonosát csak a 15. század közepéről ismerjük, ekkor mint szomszédot nevezték meg a néhai Jankó kalmárt, másnéven Kalmár Jánost. (1465. X. 5.) Özvegyét a dézsmajegyzékek a Szt. György kápolnával szemben említették meg.

548 546 KUBINYI 1971.264. 547 BÁRTFAI 1938. 561-564; BÓNIS 1971. 166-167; ENGEL 1996.1. 75, B. 232. (tévesen Szilasinak nevezi Vince püspököt) 548 1505: „relicta Iohannis Kalmar ad sanctum Georgium" (MOL Dl 38658); 151 Ok: „relicta Iohannis Kalamar ex opposito sancti Georgii... aput sanctum Georgium " (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)