Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

i A város alapítása Az 1241/1242-es mongol hadjáratot követően az események váratlanul szerencsésen alakultak a Magyar Királyság számára. IV. Béla el tudott menekülni az őt kitartóan üldöző mongolok elől, visszavonulásuk után, 1243-ban már újból Budán volt, és hatalmas erőfeszítéssel igyekezett országa védhetőségét növelni.

109 Szándékait a pápához 1250 körül írt leveléből ismerjük, miszerint sokak tanácsát megfogadva a Duna vonalát várakkal erősítette meg az ország közepén, és ezek védelmét a johannita lovagok szakértelmére bízta.

110 A levélben a király nem nevezte meg az erődítményeket, ám jól tudjuk, hogy kisebb munkák mellett két jelentős Duna menti vár felépítését határozta el és valósította meg ekkor rövid időn belül. 1259 előtt már elkészült a királyné költségén Visegrádon a fellegvár a korábbi ispáni vár fölötti hegycsúcson, amely menedékül szolgálhatott a királynő számára és a király szándékai szerint a szigeti apácáknak számára is, majd követte ezt a völgyzáró fal és az alsóvár megépítése.

111 1255-ben pedig készen állt Budán az új vár, amelyet a Kispest és Buda közötti lapos fennsíkú hegytetőn emeltek.

112 (21. kép) Az új vár kiterjedt mérete sokféle felhasználást tett lehetővé, építésének célja azonban minden használója számára közös volt: a teljes környék, a budai királyi birtokközpont népeinek és a pesti polgároknak alkalmat adott a védekezésre egy újabb mongol támadás esetén. A tapasztalat bizonyította ugyanis, hogy sem a síkságon épült Pest városát, sem a kisméretű (ó)budai királyi várat nem lehetett hatékonyan védelmezni a mongol hadjárat idején. A vár védelméről más módon is igyekezett gondoskodni a király. A budai szigeten a vár építéssel egy időben Szűz Mária tiszteletére kolostort alapított, amelyben a szemlélődő és vezeklő életmódot élő domonkos rendi apácák közé saját leányát, Margitot is elhelyezte. Az isteni segítség kiesdeklésére felajánlott Margit lakóhelyét a budai királyi központ körül lakók oltalmára emelt vár mellett jelölte ki, kolostor és vár sorsát egybekapcsolva. A szokatlan és jelentős adomány, vagyis a vár építendő plébániájának kegyúri joga és a vásár vámja, amelyet 1255ben a kolostor kapott, az apácák nyújtotta természetfeletti segítség fenntartását kívánta biztosítani.

113 19 1243/1335/XVm:,J3atum iuxta Budám in Insula que dicitur Leporum" (MOL 71736, RA 744. sz.) 0 1250-1253: „Partim vero eosdem [fratres domus hospitalis Ifierosolimitani] in medio regni collocavimus ad defensionem castrorum, que circa Danubium edificari facimus, cum gens nostra ad hoc extiterit insueta, quia in hoc resedit examinatum quampluries nostrorum consilium, quod esset salubrius nobis et toti Europe, ut Danubius fortaliciis muniretur." (THEINER231; RA 934. sz.) Az oklevél keltezéséről hiányzik a dátum, Pauler 1254-re, Wertner 1248-ra tette, majd Karácsonyi János alapos elemzés után az 1253-as keltezés mellett állt ki. Erveit Szentpétery Imre vizsgálta újból részletesen, aki az 1250-es és 1253-as datálást mondta lehetségesnek, és inkább az 1250-es keletkezést tartotta valószínűnek. Az utóbbi datálást fogadta el Szűcs Jenő is. 1 1259/1263: „quendam desertum montem in silva Pelys existentem pro castro construendo ad defensionem viduarum et orphanorum... regine... donavimus...in quo... Castrum de sumptuoso fecit opère construi" (Vat. lt. Reg. Vat. 29. torn. 269-270, BTOE I. 51. sz.); SZŐKE-BUZÁS 1989. 121-134. 2 1255/1279: „inter alia castra defensioni regni congrua in monte Pestiensi Castrum quoddam exstrui fecimus, refertum multitudine hominum numerosa" (MOL Dl 1030, BTOE I. 40. sz.); 1255: „in castro Pestiensi...I

... Item quilibet currus lignorum intrans Castrum debet dimittere in porta unum lignum." (MOL Dl 398, BTOE I. 41. sz.) A vár mindkét oklevél szerint felépült 1255-re. Kérdés, hogy ez mit jelent. A hegytető egészét körülvevő falak elkészültét, vagy az azt erősítő tornyokét is. A régészeti feltárások megállapították, hogy a tornyok sok esetben külön épültek a falakhoz, de egyelőre nem tudni, hogy a két építési fázis között mennyi idő telt el. Semmi esetre sem lehet azonban elhúzódó építésre következtetni IV László 1276-ban kiállított adományleveléből, amely szerint a végrendelet nélkül elhunyt polgárok javainak kétharmadát a budai vár építésére kell fordítani. Ez a rendelkezés más városok jogai között (pl. Kassa) is szerepelt, és általában a városi erődítések fenntartását célozta. (FÜGEDI 1961. 52; GYÖRFFY 1998. 616, 619.) 3 1255/1279: „ne temporale eisdem virginibus deesset subsidium, a quibus nos spirituálé suffragium non inmerito prestolabamur" (MOL Dl 1030, BTOE I. 40. sz.); A domonkosok szerepére az adományozásban lásd még a király sorait: 1269: „cum ecclesia beaté virginis Marie in monte Budensi... quam ob instantiam fratrum Predicatorum et demum filie nostre carissime domine Margarethe specialem dilectionem et favorem sanctimonialibus monasterii Beate Virginis in insula Danubii non sine gravi Vesprimiensi ecclesie preiudicio nostra potestate de facto anneximus" (Veszp. k. m. It. Dec. Budenses 3, MOL Df 200023, BTOE I. 89. sz.) Értetlenül szemlélte Béla király intézkedését Szűcs Jenő, aki az uralkodó várospolitikájának megtorpanásaként értékelte az intézkedéseket. Esetünkben nyilván nem erről van szó, hanem egy