Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
4.3.1. Bátori András ,Jrfindszent utca" Bátori András házát a Mindszent utcában egy 1524-es idézőlevélben említették meg. (1524. IV. 13.) Szomszédként megnevezték 1526-ban is Perényi Gábor házának építési szerződésében. (1526. V. 15.) Bátori András, András fia, 1498-ban királyi kamarás, 1519-ben nándorfehérvári bán, 1521-ben kincstartó volt, 1522-től viselte a szatmári ispánságot 908 4.3.2. Perényi Gábor ,yMindszent utca" Perényi Mihály 1495-ben kapott testvéreivel, Gáborral és Istvánnal együtt II. Ulászló királytól adományba egy fél házrészt a Mindszent utcában, amely a hűtlen Poki Pétertől szállt a koronára. (1495. VI. 15.) Feltehetően ez az a ház, amely a későbbiekben már kizárólag Perényi Gábor nevén szerepelt. Perényi István, János fia, 1515-től haláláig asztalnokmester volt, elhunyt 1523-ban. Perényi Gábor, János fia, 1503-tól haláláig a kamarásmesteri tisztet töltötte be, 1515-ben máramarosi ispán is volt, elesett 1526ban a mohácsi csatában. 909 Perényi Gábor királyi kamarásmester házát egy familiárisával folyatott perben említették meg először. (1514. IV. 11.) Fennmaradt továbbá egy rendkívül érdekes építési szerződés is Perényi Gábor és milánói Nicolo kőműves, budai polgár között a mohácsi csatát közvetlenül megelőző időből. 910 (1526. V. 15.) Az iratban ugyan nincs feltüntetve a város neve, ahol a ház állt, de a szomszédokból és a kőműves személyéből egyértelműen Buda következik. A megnevezett szomszédoknak, Bátori Andrásnak és a győri káptalannak Mindszent utcai házaira maradtak fenn adatok. (1504.1. 18., 1524. IV. 13.) Az építési szerződés részletes ismereteket nyújtva a házról szintén bizonyítja budai eredetét. Nicolo mester kezese Olasz Ferenc budai ötvös volt. Az új épületek leírásából pedig kiderül, hogy a telek végében torony (nyilván a városfal tornya) emelkedett, azon túl pedig a mező volt. A mező említése tovább erősíti a Mindszent utcai meghatározást, hiszen ezáltal a ház Budán csak a városfal melletti nyugati házsorban helyezkedhetett el. Az egyetlen fennmaradt budai építési szerződés érdekes bepillantást enged egy 16. század eleji, főúri palota belsejébe. Nicolo mester először is köteles volt a győri káptalan oldalán, vagyis az északi oldalon a meglévő épület és a torony között egy kétemelet magas házat építeni, amelynek a toronynyal egyező magasságúnak kellett lennie. Ez az adat egyébként az egyetlen, amely megemlíti a budai városfal egy tornyának magasságát. (Mivel a tornyok szabályos rendben készültek, ebből a többi toronyra is következtethetíink. Vagyis a város felőli magasság általában kétemelet lehetett.) Az új ház elé öt és fél öl széles tornácot kellett készítenie az udvar teljes hosszában, amely alul boltozott volt. A tornác végében egy hét öl széles kamrát, mellette pedig egy három és fél öl széles kis kápolnát kellett építeni, a telek végében pedig egy új illemhelyet. Mindezekhez ajtókat, ablakokat és kandallókat volt köteles faragni. Bátori András oldalán, vagyis a déli oldalon a toronytól a meglévő palota végében lévő szobáig egy kétszintes épületszárnyat kívántak építeni, a földszintet négy és fél öl magasra, az emeletet pedig nyolc öl magasra, a régi illemhelyeket mindkét szinthez fel kellett újítani. Nicolo mester munkájáért 375 forintot kapott volna réz pénzben, amelyből köteles volt az építőanyagot beszerezni, és a mestereket és segédeket fizetni. Elkezdték-e a munkálatokat, nem tudjuk. Bizonyos azonban, hogy már nem fejezhették be. 1526 szeptemberében a ház a város egészével együtt a lángok martaléka lett, gazdája a mohácsi csatamezőn fejezte be életét. FÓGEL 1913. 65; FÓGEL 1917. 33, 46; szatmári ispán: 1522. LX. 4. - MOL Dl 23680. FÓGEL 1913. 60, 64, 66,132; FÓGEL 1917. 50, 55,57, 73; KUBINYI 1988. 206. Milánói Nicolo a Szt. György piacon bérelt házat 1528-ban az esztergomi Krisztus Teste kápolnától. (1528. IV. 23.)
