Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
1500-1508 között, 1505-1511 között óbudai várnagy volt, sőt Óbuda zálogbirtokosa lett, bor- és szőrme kereskedelemmel is foglalkozott, Buda környékén és Szentjakabfalván kiterjedt szőlőbirtokokkal, Szentjakabfalván házzal is rendelkezett. 1518-ban már néhainak nevezték. 501 1.5.5. Jakab és Márton ágyús mesterek - Perényi Imre nádor JSzt. Zsigmond utca " (Hauy 383, 384, 387. - Szt. György u. 8.) 1489-ben Ragusai István egyik szomszédja Jakab királyi ágyús mester volt, (1489. VI. 1.) akit az 1494/ 1495-ben készített királyi számadáskönyvek a királyi vár előtt dolgozónak mondtak. (1494. X. 5.) Marienwerder-i Jakab, Mátyás király, majd B. Ulászló király porosz származású ágyús mestere, a rá vonatkozó oklevelekben nemesnek címezték, 1478-ban érdemei elismeréséül Rohonc várát és uradalmát adta neki a király, az 1494/1495-ös királyi számadáskönyvek tanúsága szerint műhelyében kovácsok, ácsok, kőfaragók is dogoztak, ágyút öntött, lőport is gyártott, 1494-ben Újlak ostromához szállította a királyi tüzérséget, 1495-ben Nándorfehérvár és Szabács erődítését és hadifelszerelését szemlézte. 502 1515-ben Márton királyi ágyús mestert előbb szomszédként említették meg (1515. II. 8.), majd pedig 1518-ból ismerjük a város oklevelét, amelyben tanúsították, hogy Márton és felesége, Margit néhány éve eladta a házat Perényi Imre nádornak 1200 forintért. (1518. V. 22) Mindkét esetben a ház déli szomszédja Perényi Imre háza volt, az 1518-ban szintén megemlített Ragusai István háza így északra helyezkedett el. Az ágyús mesterek huzamosabb birtoklása után tehát Perényi nádor szerezte meg és csatolta szomszédos épületéhez a házat. Porosz Márton, B. Ulászló király, majd B. Lajos király ágyús mestere, Marienwerder-i Jakab örököse, birtokainak, üzemének és tisztének folytatója, rokonságuk pontos foka ismeretlen, B. Ulászló sírjának feliratos bronztábláját is ő öntötte. 503 Az 1998-2000 között elvégzett régészeti feltáráson napvilágra kerültek az ágyúöntő műhely maradványai (fémolvasztó-kemencék, nagyméretű öntőgödrök, műhelyhulladékok, öntőformák). Segítségükkel egyértelműen a Szt. György utca 8. számú telken lehetett elhelyezni Jakab és Márton ágyús mesterek egykori ingatlanát, és ezáltal a szomszédos telkek tulajdonosainak meghatározása is lehetségessé vált. 1.5.6. Somi Gáspár - Perényi Imre nádor és Ferenc váradi püspök - Perényi Péter ferences beginaházzal szemben' 1 '' (Hauy 382. - Szt. György u. 6.) 1515-ben Perényi Imre nádor és Somi Gáspár kölcsönösen elcserélték budai ingatlanaikat. Somi Gáspár a nádornak és fiainak, Ferenc választott váradi püspöknek és Péternek adta atyjától, néhai Somi Józsa temesi ispántól örökölt itteni házát, amiért megkapta a Perényiek Olasz utcai házát, továbbá 1200 forintot, mint a két ház közötti értékkülönbözetet. (1515. II. 8.) Ez a ház az oklevél szerint a ferences beginaházzal szemben emelkedett, szomszédai, mint már láttuk, északról Márton királyi ágyús mester, illetve délről a kisebb Szűz Mária, vagyis Szt. Zsigmond egyház kanonokjai voltak. A leírás külön megemlíti a ház első részét, a hátsó részt, amely egészen a városfalig ért, az alsó és felső szobákat, boltokat, helyiségeket, föld feletti és föld alatti pincéket, az udvart és a konyhát. Egy 1517-ben történt hatalmaskodás éppen Imre nádor háza előtt történt az utcán. (1517. V. 22.) Az előző pontban olvashattuk, hogy 1518-ban Perényi Imre megszerezte az északról szomszédos házat is, és ekkor, mint szomszédot megnevezték. (1518. V. 22.) Miután a két szomszédos telek közös tulajdonba került, feltehetően építészeti megjelenítése is egységessé vált idővel. Perényi Péter budai házában keltezett oklevelet még 1528-ban is. (1528. H. 10.) 501 KUBINYI 1970. 69; 1506: „Stephanus de Ragusio dictus Barbel similiter de Buda" (MOL Dl 21546), 1510: „Stephano Raguseo de Leóm phisico..." (MOL Dl 26136) 502 BALOGH 1966.1. 588-560; BALOGH 1985. 431^32. 503 BALOGH 1966.1. 560.
