Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
előtt, egy harmadik, ekkor 300 forintra becsült Mindszent utcai házat pedig továbbra is közösen birtokoltak. A Szerecsen nagy házat egy Olasz utcára nyíló és egy Mindszent utcára vezető részre bontották szét, vagyis a két telek kiterjedésű, nagy házat újból egy-egy önálló telekre választották. (55. kép) A ház részletes leírását a Miklósnak juttatott Olasz utcai oldalon kezdték meg. Ez az épület egyemeletes volt és zárt beépítésű, széles homlokzattal rendelkezett. A földszinten a kapu két oldalán négy boltozott helyiséget írtak össze, amelyek alatt pince volt egy leeresztő nyílással (mélypincével?). Továbblépve a jobboldalon, vagyis északon húzódott csak a telek belseje felé épületszárny, amelyhez a kapu felől indulva egy kamra és még két kamra, végül egy szekér tartására alkalmas, tágasabb boltozott helyiség tartozott. Ezután következeit az emeletre, a konyhához vezető lépcső. Az emeleten az utcai homlokzat mögötti részt egy nagy szoba és egy „palota", vagyis nagy terem foglalta el, azután következett a ház északi szárnyán nyugat felé egy kályhával fűtött szoba, egy kis szoba, egy kamra és a már említett konyha. A házhoz ciszterna is tartozott. János háza a Mindszent utcára nézett zártbeépítésű, kétemeletes homlokzattal. A földszinten a kapu két oldalán egy-egy boltozott helyiség helyezkedett el. A kapun belépve balra, vagyis az északi udvari szárnyon a már említett boltozott helyiség mellett egy kis kamrát, majd a lépcsőházat, azután egy újabb kamrát és egy elülső részén deszkákkal lezárt boltozott helyiséget írtak össze. A kapu jobb oldalán, vagyis a déli udvari szárnyban a boltozott helyiség mellett egy kályhával fűtött hálószoba, és a pince volt. Az emeleten a lépcső mellett egy „palota", nagy terem, valamint egy szoba és két kályhával fűtött hálószoba, továbbá egy kis szoba, egy hálószoba és egy kamra került a listára. Innen egy újabb lépcsőn felmenve a második emeleten, nyilván az utcai fronton egy festett „palota" emelkedett, amelyhez kápolna és egy kis kamra is tartozott. Az udvari szárnyak egyike szintén kétemeletes lehetett, mert kelet felé további helyiségeket jegyeztek fel, egy újabb kályhával fűtött hálószobát és egy talán a „palotához" tarozó szobácskát. 740 A ház istállója a két épület között az udvaron állt, de a leírásból nem derül ki, hogy melyik oldalon. Az istálló nyugati részét János, keletit Miklós kapta, a határon egy fából készült ciszterna volt, amely még Jánosnak jutott. Ily módon mindkét fél rendelkezett ciszternával. Konyha azonban csak a Miklós részén volt. A leírásban két önálló épület áll előttünk. Az Olasz utcai szerényebb, hiszen egyemeletes és csak egy udvari szárnnyal rendelkezett, a Mindszent utcai viszont rendkívül reprezentatív, kétemeletes, mindkét emeletén nagy termekkel, házikápolnával, négy kályhával fűtött hálószobával. Mindkét ház azonban azonos elrendezést követ. Középkaputengelyesek, a földszinten az utca felől boltokat, vagyis üzletnek, műhelynek alkalmas helyiségeket találunk. Az emeleten vannak a lakóhelyiségek, és itt mindkét házban megtaláljuk az utcai oldalon a nagytermet, az ún. palotát. Ezenkívül mindkét házhoz tartozik pince is. A két épület tehát teljesen önálló egység, megosztásuk nem jelenthetett túlságos nagy gondot a Garaiaknak. Ebből következik, hogy eredetileg feltehetően külön-külön épültek fel, talán éppen a korábbi tulajdonos Szerecsenek kezében egyesültek először egy kézben. A megosztott ház a későbbiekben újból egyesült, feltehetően már Garai László nádor, mint egyedüli örökös kezében. Garai László, ifjabb Miklós nádor fia, 1431-1441 között macsói bán volt, 1438-1442 között liptói ispán, 1439-1440 között visegrádi kapitány, majd 1445-1447 között újból macsói bán, 1447-1458 között nádor, eközben 1453-1456 között csepeli ispán, 1456-1457 között budai várnagy, atyja politikai hatalma örökén Albert, majd V. László híve, elhunyt 1459-ben. 741 Garai Jób, László fia, 1447 körül született, a Garai család utolsó férfisarja, akinek Mátyás király semmilyen méltóságot nem adományozott, elhunyt 1481-ben. 742 A ,£tubella cum palatio" értelmét talán úgy magyarázhatjuk, hogy a szobácska a nagy teremhez tartozott, abból nyílt kelet felé. Más értelmezés szerint esetleg egy újabb „palota" állt volna a kis szoba mellett az udvari szárnyon, de ez - ismerve a nagytermek elhelyezkedését a budai és más magyarországi városokban - valószínűtlen. FÜGEDI 1970. 132, 135,155; ENGEL 1996. LL 81. FÜGEDI 1970. 60, 74, 75.
