Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

3.2.2. Mindenszentek kápolna Szepesi János - Zámbó Miklós - / - Sigismund Hertel - Palóci Máté ,JÜindszent utca" (Hauy 76.-Uri u. 33.) A kápolna helyét az egyházakról szóló fejezetben próbáltuk meghatározni az 144l-es plébánia határjárás segítségével. (Ld. Várnegyed'— Egyhazak) Egy 1380-1386 között létrejött ingatlancsere kapcsán említették meg először a kápolnát magába foglaló telket. Szepesi János dobokai főesperes cserélte el ekkor a kápolnát is tartalmazó ingatlanát Zámbó Miklós szintén budai ingatlanára. A ház korábban Cemeteer Lőrincé volt, szomszédai egy bizonyos Friedrich, valamint Peter Lebinger voltak. (1380-1385 között) Szepesi János, Jakab fia, ezidőtájt dobokai főesperes volt, később 1387-1393 között királyi kápolnaispán, 1392-1396 között titkos kancellár, 1394-1397 között zágrábi püspök és 1401-1403 között kalocsai érsek lett.

685 Mezőlaki Zámbó Miklós, László fia, 1361-1364 között királynéi udvari ifjú volt, majd 1367-1371 között kassai és szomolnoki kamaraispán, 1367-1377 között óbudai vámagy, eközben 1373-ban besztercei vámagy, ezután 1377-1382 között fökincstartó és trencséni ispán, majd a csere idején, 1382-1388 között tárnokmester és eközben 1382-1385 között pozsonyi és komáromi ispán, 1385-1386 között már csak pozsonyi ispáni hivatalt viselt, elhunyt 1395-ben utód nélkül.

686 A ház és a kápolna újabb említése 1426-ból származik, amikor az elhunyt Hertel budai bíró tulajdonából a koronára szállt ingatlant Palóci Máté országbíró királyi adományként kapta Zsigmond királytól. A szomszédban ekkor István patikárost és Marcali Miklós erdélyi vajdát nevezték meg. (1426. IX. 6.) Sigismund Hertel, másnéven gyömrői Hertel Zsigmond életrajzi adatait ld. Szt. János utca - keleti oldal. Palóci Máté, Péter fia 1400-1405 között volt udvari ifjú, 1419-1423 között titkos kancellár, az adomány idején országbíró tisztet viselt, emellett 1405-ben borsodi, 1408-ban verőcei, 1409-1427 között borsodi, hevesi, 1419-1433 között beregi, 14231436 között ungi és 1409-1435 között szabolcsi ispán, valamint 1410-1427 között diósgyőri vámagy volt, 1435-ben nádor lett egészen 1437-ben bekövetkezett haláláig. Örökösei János, Simon és Péter voltak.

687 Hertel bíró házában 1401-ben oklevelet állítottak ki (1401. VILI. 31.), 1403-ban a szomszédos ház ügyében említették meg Hertel korábbi bíró házát. (1403. VI. 28.) Az 144l-es határjárás a Castrum területén a Mindenszentek kápolnánál végződött, amely alatt - az oklevél szavai szerint - emelkedett a Palóciak háza már a Szt. Mária Magdolna plébánia területén. (1441. I. 3.) (Ld. a plébánia határjárások elemzését). Végül a kápolnát 1449-ben említették meg utoljára, a Rozgonyiak háza ekkor a kápolna környékén emelkedett. (1449. VII. 21.) (Ld. Szt. György piac - nyugati oldal.) 3.2.3. Marcali - Cotta ,

y

Mindszent utca" 1403-ban a Hertel korábbi bíró háza melletti ingatlant a László nápolyi király melletti lázadás idején Zsigmondhoz hű Garai Miklós nádor elvette a lázadók egyik vezérétől, Marcali Miklós erdélyi vajdától és Zoelus de Nassis budai vámagy unokatestvérének, Giacomo de Cesamis-nak adta. (1403. VT. 28.) Mivel később Marcali Miklós kegyelemben részesült, bár a vajdai tisztet elveszítette, feltehető, hogy házát megtarthatta. 1426-ban István patikárost és Mazarath vajdát említették meg a Mindenszentek kápolna szomszédjaként. (1426. LX. 6.) A feltehetően romlott formában lejegyzett „Mazarath" vajda nevében Marcalit véljük felismerni, aki ugyan ekkor már nem élt. Marcali Miklós, István fia, 1394-ben temesvári várnagy, majd 1395-1402 között temesi ispán volt, 1402-1403 között erdélyi vajda, a Zsigmond ellenes lázadás egyik vezére, amely után kegyelemben részesült, 1408-1412 között királyi tanácsos és 1409-1413 között somogyi ispán volt. Jeles hadvezér, elhunyt 1412-ben a velenceikkel vívott csatában Mottánál.

688 685 ENGEL 1996. II. 229. 686 ENGEL 1996. H. 262. 687 ENGEL 1996. H. 185; ENGEL 1998. 54-55. 688 MÁLYUSZ 1987. 92; ENGEL 1996. II. 154.