Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
2.3. SZT. GYÖRGY PIAC - NYUGATI OLDAL A Zsidó kaputól a Szt. György kápolnáig A Szt. György piac nyugati oldalának a Zsidó kapu és a Szt. György kápolna közötti szakaszán a 14. század végétől kezdődően szép számmal rendelkezünk a háztulajdonokról szóló okleveles forrásokkal. Segítségükkel szinte a teljes házsor ingatlantörténete rekonstruálható, a csekély számban végzett műemléki és régészeti kutatás azonban nem teszi lehetővé, hogy történeti adatainkat egyértelműen megfeleltessük a mai telkeken található középkori maradványokkal. 2.3.1. Szt. László kápolna (Váci Simon - Miklós, az esztergomi Szt. István protomártír káptalan prépostja - esztergomi Szt. István protomártír káptalan - Heinrich íj gyártó) ,JSzt. György piac, Szt. György utca" (Hauy 1-2.-Dísztér 16.) A középkori Zsidó kapu melletti saroktelekre öt oklevél vonatkoztatható, sajnos azonban mindössze három éven belül keletkezett mindegyik a 15. század közepén. Egy sarokházat, és a közte és a Zsidó kapu között lévő kicsiny, üres telket ismerhetünk meg ekkor, amelyeket Váci Simon, Miklós ötvös fia elcserélt 1454-ben Miklóssal, az esztergomi Szent István protomártír káptalan prépostjával annak Vác - magyarvárosi házára. (1454. XI. 7, 1455. VII. 14.) Aház évente fizetendő 4 forint járadékkal volt megterhelve, amely a Boldogasszony egyház temetőjében álló Szt. László kápolnának járt. Három évvel később a prépost átadta a házat Heinrich íjgyártónak. (1457. V. 9, 1457. V. 23.) Heinrich évi 14 forint járadékot volt köteles fizetni a prépostnak és utódainak, azonkívül vállalta, hogy helyet biztosít a házban a prépostnak, testvérének, Erzsébetnek, Nagy Antal váci polgár feleségének és Bornemissza Benedek váci polgárnak, amennyiben szükségük van erre, illetve állandóan fenntart számukra egy alkalmas boltozott helyiséget. A prépost sírjának feliratát olvasva ugyan arról értesülünk, hogy a házat, a kis saroktelek kivételével a szentistváni káptalannak adományozta. (1457. VI. 1.) Valójában azonban mindössze a járadék járt a ház után a káptalannak és az sem feltétlenül sokáig. Az esztergomi Szt. István protomártír káptalan gazdag forrásanyagából egyetlen oklevelet sem tudunk ugyanis a későbbi időkből erre a házra alkalmazni. 2.3.2. András sarkantyúgyártó (Hauy 3-4. - Dísz tér 16.) A telekre csupán a déli szomszéd okleveleiben fennmaradt adatok vonatkozathatok. Eszerint a 15. század közepén András sarkantyúgyártó lakta a házat. (1454. XI. 7, 1455. VII. 14, 1457. V. 9.) 2.3.3. Hédervári Mihály - győri káptalan (Hauy 5. -Dísztér 15. ?) A Garai-Bogner féle ház déli szomszédjaként a 14. század végén Hédervári Mihályt említik meg. (1385. VII. 15.) Hédervári Mihály, István fia, 1348-1392 között szerepel oklevelekben, tisztségviseléséről nem maradt fenn adat. 565 A 15. század közepétől 1526-ig a győri káptalan szerepel folyamatosan az északról szomszédos ház leírásában, mint déli szomszéd (1464. V 16, 1481. VIII. 24, 1490. II. 27, 1490. Hl. 17, 1491. LV. 11, 1495. HL 12, 1502. ÜL 2, 1502. VII. 29, 1505. IV. 13, 1511. VIII. 24, 1525. TV. 24.) A káptalan a Mindszent utcában is rendelkezett háztulajdonnal. A győri káptalan számadáskönyveiben igen sok budai vonatkozású bejegyzés maradt fenn. Sajnos a legtöbb esetben eldönthetetlen, melyik házra vonatkoznak ezek a bejegyzések. (Ld. Mindszent utca - Nyugati oldal) 565 ENGEL 1996. II. 97.
