Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
1438- ban a korábban fej és jószágvesztésre ítélt (Szécsényi) Salgói Miklós Velencében végrendelkezett, amely szerint a „Fric" palotával szembeni házának felét unokaöccsére, Losonci Lászlóra hagyta, mivel a ház másik fele amúgy is László birtokában volt. (1438.1. 18.) Szécsényi („Salgói") Miklós, Simon fia, a Szécsényi vagyon egyedüli örököse, Konstanzban Zsigmond kíséretéhez tartozott, 1423-ban az udvar tagjának mondták, méltóságot mégsem viselt, 1423/1424-ben hamispénzverés vádjával jószágvesztésre ítélték, később 1435-ben Garai János felesége elcsábításának és Garai megölésének vádja miatt száműzték, Velencében hunyt el 1438-ban gyermektelenül, birtokait jog szerinti örökös unokaöccsére, Losonci Lászlóra hagyta. 464 Losonci László, Zsigmond fia, anyja, Szécsényi Krisztina a fent említett „Salgói" Miklós testvére volt, elhunyt 1439-ben. 1439- ben Albert király eladományozott egy királyi tulajdonú sarokházat közvetlenül a királyi palota környékén, a „Fryczpalothaya"-val szemben Rozgonyi János tárnokmester fiainak, Lőrincnek, Jánosnak, Rénoldnak és Osvátnak. (1439. VI. 24.) Feltehető, hogy ugyanarról a házról esett szó, mivel Losonci László örökös nélkül halt meg és más birtokait is háramlás útján adományozta el a király. Rozgonyi Lőrinc, János fia, méltóságot nem viselt. Rozgonyi János, János fia, 1438-ban királynéi tárnokmester, 1441-ben királynéi pohárnokmester volt, 1446-1454-között soproni ispán, továbbá 1448-1454 között vasi ispán és 1448-ban zalai ispán is, eközben 1449-1458 között erdélyi vajda és 1447-ben, valamint 1457-ben székely ispán, 1459-1470-ig tárnokmester, 1470-1471 között országbíró, részt vett a Vitéz János féle összeesküvésben, elhunyt 1471-ben. Rozgonyi Osvát, János fia, eredetileg egyházi pályára készült, 1437-ben egri prépostként iratkozott be a bécsi egyetemre, 1447-1454 között zempléni ispán, 1449-1458 és 1460-1461 között székely ispán, ezalatt 1453-1456 között abaúji ispán és főkapitány, 1458-1460 között lovászmester, elhunyt 1460-1461 körül. 465 Rozgonyi Rénold, János fia, 1441-1442 között nógrádi és honti ispán, 1448-ban vasi ispán, 1449-1453 között, 1455-ben és 1460-1463 között székely ispán, 1459-ben temesi ispán, 1470-1471 között tárnokmester volt, részt vett a Vitéz János féle összeesküvésben, elhunyt 1472-ben. 1.2. SZT. JÁNOS UTCA - KELETI OLDAL A Szt. János utca keleti háztömbjének középkori beépítése az utóbbi évek ásatásai nyomán egyre ismertebbé válik. A barokk karmelita kolostor alól máig közöletlen feltárás hozta napvilágra a budai pasa palotájának maradványait, amelyek elbontott és részben feltöltött középkori épületek romjain emelkednek. A ferences templom részletei a mai Várszínház, míg a kolostor a Színház köz és a Sándor palota régészeti kutatásai során kerültek elő, a Sándor palota és a királyi palota közötti térségen pedig középkori lakóházak pincéit és alapfalait tárták fel. (Ld. Várnegyed - Egyházak) A kolostortól a királyi palota felé húzódó házsor arra utal, hogy a telkek ezen az oldalon is, hasonlóan a mai Szt. György utca nyugati házsorához, végig húzódtak legalábbis a II. szárazárokig, sőt feltehetően még azon is túl. A Szt. János utcáról meglehetősen korai források tudósítanak. A ferences kolostorra és a begina kolostorra a 13. század 70-es és 80-as éveiből rendelkezünk adatokkal, sőt további háztulajdonok történetét is visszavezethetjük a 13. század második felébe, és a 14. század elejére. (Ld. VárnegyedUtcák, terek) 13-14. SZÁZAD 1.2.1. Werner comes és leszármazottai - Domoszlói - veresmarti pálosok ,JSzt. János utca, Szt. János kapu mellett, ferences kolostor környékén" A Szt. János kapu szomszédságában fekvő telek birtoklástörténetét - ritka kivételként - szinte a város alapításáig vezethetjük vissza. 1352-ből fennmaradt a néhai Werner comes, budai rektor leányának, ENGEL 1992. 15-26; ENGEL 1996. II. 221. FÜGEDI 1971. 93, 106-107, 123-124; ENGEL 1987. 442; KUBINYI 1988. 207,212; ENGEL 1996. II. 207.
