Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Onoffiotól vett, és az örményesi pálos kolostornak adományozott, majd részben az esztergomi káptalan tulajdonába került házat, amelynek déli oldalához Kont nádor háza épült. Az 1390-es plébánia határjárás adataival összevetve okleveles forrásainkat pontosan meghatározhatjuk a pálos ház helyét (Ld. a plébánia határjárások elemzését) 1390-ben a néhai Kont Miklós nádor házával északról firenzei Francesco fia Onoffio háza volt szomszédos, amellyel szemben helyezkedett el Friedrich Krazer sarokháza, déli oldalán a kis közzel. A házak a Szt. Miklós utcában álltak a domonkos kolostor közelében, attól északra. A kolostortól északra csupán egyetlen köz vezet és vezetett a középkorban nyugat felé, a mai Fortuna köz, amelynek középkori eredetét tisztázták a régészeti és műemléki kutatások.

832 A Krazer-féle, majd később pálos nagy háznak nevezett épület tehát a mai Fortuna u. 4. számú ház északi felével, vagy egészével azonosítható. 3.7.26. István királyi orvos - Egri Miklós esküdt - Andrea Scolari váradi püspök - Ozorai Pipo fehérvári káptalan ,JSzt. Miklós utca" A pálosok nagy háza ügyében kiállított oklevelek az épület északi szomszédságában változatos tulajdonosokat neveznek meg. Legkorábbi közülük az 1395-ben már néhainak mondott István királyi orvos. (1392. XII. 10, 1395. XII. 24.) Két évvel később egy oklevél már mást nevez ugyanezen a helyen meg, mégis évtizedekig másolták be a doktor nevét egyik oklevélből a másikba a klarisszák tiltakozó leveleiben. (1401. VI. 13, 1401. VIII. 4, 1425. VII. 13.) 1397-ben Zsigmond király adománylevelében ugyanis az északi szomszéd már Egri Miklós budai esküdt volt. Egri Miklós a 14. század eleje óta a város tanácsában jelen lévő család sarja, amely magyar eredetű, de a város német vezetőrétegével rokoni kapcsolatokat épített ki, 1395/1396-ban és 1401/1402-ben esküdt volt.

833 Nem tudjuk, milyen úton került a Scolarik kezébe a ház, de 1423-ban a pálos nagy ház északi szomszédja már Andrea Scolari váradi püspök, nyugati szomszédja pedig Ozorai Pipo (vagyis Filippo Scolari) temesi ispán volt. (1423. VQ. 3.) Mivel az Egriek kiterjedt pénzügyeleteket bonyolítottak, talán egy ilyen ügy részeként juthatott a ház a Scolari testvérekhez. Andrea Scolari, firenzei származású, Ozorai Pipo rokona, 1408-1409 között zágrábi püspök, 1409-től halálig váradi püspök volt, elhunyt 1426-ban.

834 Filippo Scolari - Ozorai Pipo életrajzi adatait ld. a Szt. György piac keleti oldalán. Andrea Scolari halála után örököse testvére, Pipo lett.

835 Ő ezekután egyesítette a házat a saját, Olasz utcára nyíló házával, és még ugyanebben az évben eladományozta mindkettőt a Fehérvári királyi bazilika oldalához építtetett temetkezési kápolnájának javadalmazására. (1426. LX. 8.) Az ekkor keletkezett leírás szerint Pipo háza egyenes vonalban két utcáig ért, elülső része az Olasz, avagy Nagy utcára nyílott, hátsó része pedig a Szt. Miklós utcára. Az itt említett hátsó rész lehetett Andrea Scolari háza. Pipo adománya tartósan fennmaradt, hiszen 1489-ben is a fehérvári káptalant nevezték meg a pálosok nagy házának északi szomszédságában. (1489. XII. 1.) Végül kérdéses, hogy a dézsmajegyzékekben is megemlített káptalani ház ezzel a nagy épülettel azonos-e. Ismerjük ugyanis a Rozgonyiaknak azt a házát is a Mindszent utcában, amelyet szintén a fehérvári káptalanra hagytak. A dézsmajegyzékekben 1505-ben Karádi Mihályt és Kapás Kristófot, 1510 körül Székes Imrét és Kapás Miklóst írták össze a fehérvári káptalan házában.

836 832 NAGY 1963. 489. 833 KUBINYI 1971.234-235. 834 ENGEL 1996. II. 211. 835 BALOGH 1982.45. 836 1505: „Christopherus Kapás in domo dominorum Albensium ... Michael Karadj in domo dominorum Albensium" (MOL Dl 38568); 1510k.: „Emericus Sekkhes in domo dominorum Albensium ... Nicolaus Kapás in domo dominorum Albensium " (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)