Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Szt. Péter mártír plébániatemplom körül alakult ki. A Szt. Péter utca egyéb budai analógiák alapján feltehetően a templom nyugati homlokzata előtt húzódó utcaszakaszt jelenthette. Nem lehetett innen messze a Pap utca sem, ahol a plébániaépület emelkedett. Az is elképzelhető, hogy a Pap utca és a Szt. Péter utca ugyanazt az utcát jelölte meg. A plébániatemplom közelében kellett lennie a Jogkönyvben is megemlített hetipiac helyszínének, amelyet feltehetően a dézsmajegyzékben feljegyzett Kisvásárral azonosíthatunk. A városrész fontos színhelye volt a kisasszonynapi országos vásár tere is, szabad füves térség, amelyről nem tudjuk, mennyiben függött össze a templom körüli piac helyével. A vásártérre a Jogkönyvben fennmaradt Anger Jahrmarkt és az oklevelekből ismert Flek utca kifejezések utalnak. Utóbbiról tudjuk, hogy a hegyoldalban fakadó Csorgó kút nevű forrás itt vezette le a vizét, ezért a dézsmajegyzékekben Csorgó utca néven fordul elő. A vásár, illetve a piac egyéb részeire utalnak a Búza utca, a Szénaszer és a Kolbász utca elnevezések. A változatos utcanevek alapján feltehető, hogy az eredetileg nagyméretű piactér castrum-boíi társaihoz hasonlóan a 16. század elejére már nagyrészt beépült. A vásártér nyilván kapcsolatban volt a római kori limes út nyomvonalát őrző Duna-parti útvonallal is, amelyet jellegéből adódóan Hosszú utcának neveztek a dézsmajegyzékben. Egyes szakaszait azonban, éppen a változó jelleg alapján más néven is illethették. A Duna partján külön kikötőhellyel rendelkeztek a hajómalmok, amelyet Malomrévnek, Molnárszemek is neveztek. Nem lehetett innen messze a Molnár utca, amely esetleg azonos lehetett a Csapó utcával is. Ld. Szt. Péter mártír plébániatemplom, Krisztus Teste kápolna, Kisvásár, Szt. Péter utca, Pap utca, Hosszú utca, Csorgó utca, Csapó utca, Molnár utca, Malomrév, Búza utca, Kolbász utca Szentistván / bei St. Stephan 1404: prope sanctum Stephanum ...peySant Stephen (MOLD\ S952,BTOEUI. 382. sz.); [1403-1439]: Jiem Von derr huet pey sand steffan hintz en ab zu derr vestenn (Ofner Stadtrecht X/D sz..); 1504: in platea suburbii civitatis nostre Budensis penes claustrum beati Stephani prothomartiris (MOL Dl 21369); 1505: Emericus Halaz prope sanctum Stephanum ... Georgius Gayna prope sanctum Stephanum (MOL Dl 38658); 1510k: Emericus Halaz ad sanctum Stephanum ... Georgius Gayna ad sanctum Stephanum ... Stephanus Halaz penes sanctum Stephanum aput Thomam Hayos (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) A ma Vízivárosnak nevezett városnegyed déli részén, a Duna egyre szűkülő partján fekvő és a Várhegy lejtőire is felkúszó település jött létre, amelynek házait általában az itt emelkedő Szt. István protomártírnak szentelt ágostonos remeterendi kolostor környékén állónak mondták. Az ad sanctum Stephanum, prope sanctum Stephanum, pey sand Stephen kifejezések használatát követve tehát mai szavainkkal Szentistvánnak nevezhetjük az itteni városnegyedet, mivel korabeli magyar megnevezését nem ismerjük. A kolostor maradványait 1997-ben tárták fel a Szalag utca 19. számú telken, ezért ma már tudjuk, hogy a város alapításával csaknem egyidős intézmény épülete a hegyoldalban emelkedett. 310 Alatta a Duna partján haladt az Óbuda felől a pesti révhez tartó fontos főútvonal a mai Fő utca nyomvonalán, amely mentén városias jellegű település alakult ki. A mai Corvin térnél, tehát az ágostonos kolostor alatt az utóbbi években végzett régészeti feltárások zárt homlokzattal beépített polgárházak sorát hozták napvilágra az utca mindkét oldalán. Polgárházak azonban a hegy lejtőin is épültek. A Duna-parti útról több helyütt is utak ágaztak el a Castrum Szt. János kapuja és a Boldogasszony plébániatemplom melletti temető és Kisajtó irányába felfelé kapaszkodva a hegyoldalban. Ilyen út részletei kerültek elő a mai Corvin tér északi sávjában, amely a mai Szalag utca őseként, attól kissé feljebb vezetett felfelé a Kisajtóhoz. 311 Fontos útvonal lehetett már a középkorban is a mai Pala utca (17. századi nevén még Wasser Gässel), amelyen át lehettet a legrövidebb úton a Szt. János kaputól a Dunához jutni. A Pala utcában és környékén - főképpen a Fő utcával párhuzamosan, a hegyoldalban futó Kapucinus utcában 310 VÉGH 1998a. 311 Az út részleteit 1991-ben a Szalag u. 26. sz. telken és 1997-ben a Corvin tér északi szélén tártuk fel. (Végh András közöletlen ásatása)
