Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

monasterium beati Iohannis ewangeliste de ordine fratrum minorum de castro Budensi... construxit (MOL Dl 30587, BTOE I. 282. sz.); 1298/1299: religiose domine sanctimoniales de ordine fratrum minorum in domo nobilis domine quondam relicte magistri Moysi in castro Budensi ante claustrum fratrum minorum commorantes (Erd. Múz. lt. Törzsgyüjtemény 6, MOL Df 253634, RA 4203. sz.); 1312: sororibus seu beginis in domo Sibille ad sanctum Iohannem divinis obsequiis in regulari habitu mancipatis degentibus (MOL Dl 29662, AO III. 366. sz.); 1327: de claustro Sibille de castro Budensi ante claustrum beati Iohannis (MOL Dl 2469, AO XI. 606. sz.); 1448: religiosis mulieribus beginis prope conventum sancti Iohannis ordinis fratrum minorum de Buda, Wesprimiensis diocesis commorantibus (MOL Dl 31145); 1478: reügiosa domina Potentiana begina prope claustrum beati Iohannis ewangeliste Bude fundatum (MOL Dl 98045); 1482: pro religiosis dominabus beginis prope fores ecclesie beati Iohannis ewangeliste ante Castrum Budense fundate degentibus (Erd. Múz. lt. Törzsgyüjtemény nr. 95, MOL Df 253724, TT 1890. 123); 1484: religiosas dominas sorores de tertio ordine sancti Francisei ante claustrum beati Johannis apostoli et ewangeliste hic Bude degentes (MOL Dl 19006); 1514: ad claustrum religiosarum dominarum beginarum Bude ex opposite fratrum ordinis sancti Francisei de observantia fundatum (MOL Dl 106083 Prot. Bud. 228-229); 1515: ex opposite domus religiose domine begine ordinis sancti Francisei (MOL Dl 106083 Prot. Bud. 280-281); 1529: in plathea sancti Iohannis vocata in vicinitatibus ex una domus condam Anthonii Deeshazy ab una, ab alia siquidem partibus claustri monialium adiacentis (MOL MNM Törzsanyag); 1536/18. sz.: domui seu cenobio religiosarum dominarum beginarum tertii ordinis beati Francisei confessoris observantiam regulärem gerentium atque profitentium ante claustrum seu monasterium sancti Iohannis evangeliste site (MOL Dl 25261) Kevés olyan épülete van Budának, amelynek birtoklástörténete visszavezethető szinte a város alapításáig. Ezek közé tartozik a ferences harmadrendi nővérek, vagy másik nevükön beginák kolostora.

232 A kolostorra vonatkozó első adat 1290-ből származik: Fenenna királyné a nagyszigeti (Csepel-szigeti) Bogomery és Chepteluk birtokokat adományozta ekkor Mojs mester özvegyének és általa a ferences kolostor környékén élő apácáknak. Az adományokat (Bogomery, Chepteluk, valamint Megér [ma Békásmegyer]) megerősítő későbbi oklevelekből (1293, 1296, 1298.) megtudhatjuk továbbá, hogy az apácák egy olyan épületben laktak, amelyet 1293-ban Mojs mester özvegye saját házának neveztek, 1296-ban pedig már az özvegy által építtetett kolostornak. Mojs mester V. István király rövid ideig tartó önálló uralkodása idején a nádori méltóságot töltötte be, később országbíró és királynéi tárnokmester is volt. Özvegyét a kései, magyar nyelvű Margit legenda tanúsága szerint Erzsébetnek hívták, és feltehetően rokonságban állt a királyi családdal, hiszen III. András nővérének (soror nostra) nevezte. Feltűnő, hogy az említett iratok egyszer sem említenek beginákat, hanem kifejezetten apácákról szólnak. Tovább nehezíti az értelmezést két további adat. Egy bizonyos Leyphylt nevű apáca (monialis) ugyanis 1312-ben szőlőjét és a háza alatti pince felét adományozta a ferences kolostornál lévő ún. Szibillaházban lakó nővéreknek, avagy begináknak. A Smaragd nembéli Zsámboki Ajnárd fia Miklós lánya, Aglent pedig 1327-ben a ferences kolostor előtt lévő Szibilla-kolostorból nyilvánította ki, hogy testvérei átadták számára a leánynegyedet. Mindkét esetben egyértelmű a helymegjelölés alapján, hogy a ferences begina kolostorra alkalmazták a Szibilla nevet. Sajnos nem ismerjük egyelőre az elnevezés eredetét és értelmét. A későbbi, 15. és 16. századi adatok már meglehetős egységességgel nevezték meg a beginákat és kolostorukat a ferences kolostor előtt, pontosabban a ferencesekkel szemben. (1448, 1478,1482,1484, 1514, 1515,1536) Az oklevelek egyértelmű kifejezései ellenére a beginakolostor helymeghatározása nem egyszerű. A ferences kolostorral pontosan szemben ugyanis a valamivel 1410 előtt alapított Szt. Zsigmond templom szentélye emelkedik, tehát a beginakolostor elhelyezkedhetett egyaránt a szentély északi, vagy déli oldalán. Néhány 1526 utáni adat azonban segít pontosítani a képet. 1529-ben említették meg Kubinyi László budai udvarbíró házát a Szt. János utcában az apácakolostor és Désházi István háza szomszédságában. (1529) A Kubinyi-féle ház déli szomszédja volt a beginakolostor, mivel egy másik adat szerint Kubinyi háza Désházi házától a királyi vár felé, vagyis dél felé emelkedett, vagyis Kubinyi északi szomszédja Désházi kellett, hogy legyen. (1529. VI. 20.) Désházi északi szomszédja ugyanakkor Mekcsei György királyi titkár volt. A kolostor északi oldalához tehát hozzá tudunk illeszteni folyamatosan három szomszédos háztulajdont a 16. században (beginák, Kubinyi, Désházi, Mecskei). Ennek alapján arra SPEKNER 2005.