Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
egy árokhoz, és itt nyugat felé fordultak, majd jókora távolságot megtéve egy föld határjelhez érkeztek, amelytől délre már a kánai egyház földje terült el. Folytatva a bejárást nyugat felé a Szék nevű tó, avagy mocsár környékén találtak egy határjelet, ezen keresztülhaladt a határ egy kő határjelig, amely még mindig a Székben állva délről Kánát, nyugatról Kemecsét és keletről Nevegyet választotta el. Innen már észak felé fordultak, és az Aszó nevű völgyön át folytatták útjukat, amelynek nyugati fele Kemecséhez, keleti fele Nevegyhez tartozott. Ezután észak felé haladtak, leszálltak egy árokba, és ezen haladtak tovább szőlők között az Örsről jövő útig. Az utat keresztezték, majd egy másik úthoz értek, amely Keszi felől jött, és ezen felmentek a Kemecse-hegy lábához, ahol régi föld határjeleket találtak, délről Kemecsét, keletről pedig Nevegyet határolva el egymástól. Innen kelet felé fordulva egy réthez értek, amelyet Kezmezőnek neveztek, és határjellel jelöltek meg. Innen dél felé fordulva átkeltek a Kalácsnévölgyén, és egy nagy földhatárjelhez mentek, amely keletről Sasadot, nyugatról Nevegyet választotta el, majd felmentek a Méh-hegyre, ahol egy szikla volt a határjel. Ezután leereszkedve a hegyről a Sasadra vezető úthoz mentek, és az úton továbbhaladva a sasadi Szt. András egyház előtt haladtak el, az út keleti oldala Sasadhoz, nyugati oldala pedig Nevegyhez tartozott. Folytatva útjukat pedig elérték a határjárás kiindulási pontját. 175 (7. kép) A határjárás ugyan rendkívül részletes, sajnos azonban nagyon kevés helyszínét ismerjük más forrásokból, vagy a hagyományból. Kezdjük azzal, hogy a leírás szerint Nevegy faluval keletről Sasad, délkeletről Áronfölde, délről Kána, nyugatról pedig Kemecse volt határos. A szomszédok közül egyedül Kána neve és pontos helye ismert a mai Kamaraerdő ÉK-i szélén, és szintén Kánát nevezték meg a hamisított alapítólevélben viszonyítási pontként. Többet mondanak ma számunkra a megnevezett utak. Keleten, Sasad falu alatt a Budáról jövő utat említették meg, nyugaton pedig előbb az Örsről jövő utat, majd ettől kissé északra a Kesziről jövőt. Budáról Örsre a mai napig két útvonal vezet, mindkettő igazolhatóan régi eredetű. Az egyik a hegyek lábát megkerülő országút volt, vagyis a mai Budaörsi út, míg a másik a mai Németvölgyi úton, Törökbálinti úton vezetett szőlőhegyeken és völgyeken át Örs felé. Erről az útról ágazott le a Keszi felé vezető út, amely a mai Csillebércen haladt keresztül. A legkönnyebb volt a mai Irhás-árkon át Makkosmária irányába haladva Keszire jutni, egy ennél meredekebb út a Farkas-völgyön feljutva a Virág-völgyön át ereszkedett le Keszire. A határjárás biztos pontja a kánai határban lévő Szék, vagy Szik nevű mocsaras tó. Ez minden bizonnyal megegyezik az örsödi és őrmezei keserűvíz telepekkel, 1325/1380/1380/1470: „... cuius quidem possessionis Newig prima meta incipit a parte orientali, super unum lapidem iacentem, penes viam pro meta existentem, inter ipsam possessionem Newig et possessionem Sasaad regálém, deinde egreditur ad partem meridionalem, vádit ad viam, que venit de Buda, transeundo ipsam, ad longum spatium ad eandem plagam pervenit ad trés metas terreas angulares, quarum una, a parte orientis pertinet ad dictam Sasaad, alia parte meridionali tenet metam Aronfewlde, tercia vero parte occidentali spectat ad dictam possessionem Newig; inde venit ad unum arok, et per eandem arok flectitur ad dictam partem occidentalem, ad spatium bonum tendendo, pervenit ad metam terream, que a parte meridionali separat terram ecclesie de Kana, et alia parte aquilonis distinguit terram possessionis Newig; deinde vero ad eandem plagam tendendo, prope lacum seu stagnum Zeek vocatam (!) venit ad metam terream inter possessiones Newig et Kana; abhinc intrat in eundem Zeek; inde pervenit ad lapideam metam iacentem in eodem Zeek angularem, que a parte orientali separat terram possessionis Newig, altera autem, a parte meridionali terram ecclesie de Kana, et separat a parte occidentali terram possessionis Kemeche; abhinc autem egreditur ad partem aquilonarem, vádit ad vallem Azou dictam, cuius vallis directa medietas a parte orientis spectat possessioni Newyg, alia autem medietas a parte occidentis pertinet ad dictam Kemeche; inde autem vádit semper ad plagam aquilonarem, cadit ad unum Arok, et per eundem inter vineas venit ad viam, que venit de Ewrs, et transeundo ipsam viam, vádit ad aliam viam, que venit de Kezew, et per eandem ascendit ad radicem montis Kemechehegye dictam, et penes eandem venit ad metas terreas antiquas, quarum una a parte meridionali est meta possessionis Kemeche, alia autem a parte orientali est meta possessionis Neweg; inde flectitur ad partem meridionalem, pervenit ad vallem Kalachnewelgye dictam et etiam ipsa venit ad metam terream valde magnam, que a parte orientali separat terram possessionis Sasad et a parte occidentis terram possessionis Newig; abhinc ascenditur ad montem Mehheg, venit ad unum lapidem stantem supra, pro meta existentem; inde vero descendendo vádit ad viam, que vádit ad villám Sasaad, ante ecclesiam beaté Andrée apostoli in eadem Sasaad constructam, cuius vie medietas ad partem orientis spectat dicte ville Sasaad, et a parte occidentis pervenit dicte possessioni Newyg; inde vadit ad priorem metam lapideam initialem et finalem, ibique cursus metarum possessionis Neweg terminatur..." (Eszt. k. m. lt. 45-8-9, MOL Df 237553, Str. EL 61)
