Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Nevegy +1015/+H58/1220k/1323/1403 Pp./Reg.: villa Neuyg iuxta Kana dimidio miliario in montibus sita (Mon.Vat. III. 576, DHA I. 5); 1298/1298: Thomas et Samel de Neweeg (Veszp.k m. lt. Epp. Dec. Budenses n. 8, BTOE I. 302. sz.); 1325/1380/ 1380/1470: possessio Neuygh -Neuegh... Nicolaum filium Andrée de Neuygh (Eszt. k. m. lt. 45-8-9); 1380/1470: Martinus litteratus de Neuigh fidelis familiáris nostris (Eszt. k. m. lt. 45-8-9); 1433/1434: de quodam predio seu terra Neveg vocata ipsius monasterii Pechwaradiensis, quod predium seu terra iure parochiali est subiecta ipsi ecclesie parochiali de Sassad existens infra limites ipsius parochie de Sassad (Eszt. k. m. lt. 45-2-5, 45-2-6, BTOE lu. 1057. sz.); 1433: ville Neweg dicte nunc depopulate ad ecclesiam sancti Andrée apostoli de Sasad iure parochiali pertinentis (Eszt. k. m. lt. 45-2-3, BTOE IE. 1064. sz.); 1434/1470: promontorii Newygh prope civitatem nostram Budam existentis (Eszt. k. m lt. 45-8-9, BTOE III. 1077. sz.); 1438: super... decimis vinorum predii seu terre Newegh infra limites parochie ecclesie parochialis sancti Andrée de Sasad Vesprimiens

is diocesis (Eszt.k. m lt. 45-4-1, BTOE lu. 1203. sz.); 1452: decimarum vinorum predii sew terre Neweg infra limites parochialis sancti Andrée de Sasad (Eszt. k. m. lt. 45-12-9); 1454: décimas vinorum cuiusdam preidii Newegh appellati infra limites possessionis Sasad (Eszt. k. m. lt. 45-5-4); 1458: super facto quarundam decimarum de monte Sasad et pertinentiis eiusdem Wymal et Gombamal vocatarum que alias ad parochialem ecclesiam sancti Andrée apostoli prope Budam pertinere dinoscebatur et ut de quodam predio Newegh et eius territorio pertinentium similiter ad dictam ecclesiam sancti Andrée (Eszt. k. m. lt. 45-6-3); 1460: decimarum vinorum predii montis Newegh (Eszt. k. m. lt. 45-14-6); 1463: super facto decimarum de Sasad et presertim, predii Newegh et territorii ipsius.

.. ad ecclesiam parochialem sancti Andrée de Sasad pertinentium (Eszt. k. m. lt. 45-13-11); 1463: super facto decimarum promontorii predii Newegh..

. ad ecclesiam parochialem sancti Andrée de Sasad... pertinentis (Eszt. k. m. lt. 45-13-10); 1463: décimas Gombamal et territorii montis Newegh Wymal vocati (Eszt. k. m. lt. 45-7-9); 1463: super nonnullis decimis montis Newegh Wymal, Gombamal prope Budam Wesprimiensis diocesis (Eszt. k.m. lt. 45-13-9) 1463k: dicta villa de Newitz sit situata in una valle profunda distante XXV magnis miliaribus illarum parcium a dicto monasterio [Pechwaradiensi] et sit extra eius districtum et terras eiusdem (Eszt. k. m lt. 45-14-3.); 1463k: decimarum montis Sasad et pertinentiarum eiusdem Wymal et Gombomul vulgariter et signanter de quodam predio Newegy et eius terrritorio proventium (Eszt. k. m. lt. 45-14-9); 1467: in monte Sasad ac Wymal et Gombamal locis et signanter in predio Newegh ac eius territorio (Eszt. k. m. lt. 45-8-4); 1470: décimas Wymal et Gombamal promontoriorum predii Neweg (Eszt. k. m. lt. 45-8-8); 1470: predio sive terra Nyweg vocata (Eszt. k. m. lt. 45-8-9); 1472: décimas vinorum territorii Nyweg ac promonthoriorum Wymal et Gombamal (Eszt. k. m. lt. 45-9-4); 1531 : plebano de Sasad... Isten kwthya, Isten kerthe, Akasto hegh, Kánya kapw, Mázas, Gomba Mal, Eperies, Kys Wymal, Nagh Wymal, Sagadadh, Kis Kewes, Nagh Kewes, Hollomal, Bechkew, Nadaskwth, Sasadh, Ligeth weigh (Eszt. k. m. lt. Capsae Ecclesiasticorum 85-1-11) Nevegy falu a pécsváradi apátság számára 1220 előtt hamisított oklevél szerint Kánától fél mérföldre, a hegyek között terült el. (1015/1158/122Ok) A 15. század közepén folytatott tizedperekben egyértelműen a sasadi Szt. András plébánia határai között lévőnek mondták. A birtok pontosabb elhelyezését megkönnyíti szerencsére, hogy rendelkezésünkre áll egy határjárás, amely rendkívül becses forrás. Az iratban meglehetős részletességgel járták körbe Nevegy birtokot, és ez lehetővé teszi Nevegy, valamint Sasad helyének részleges meghatározását. (1325/1380/1380/1470)

174 A határjárásban tehát így írták le Nevegy határait. A bejárást keleten kezdték egy kőre tett határjelnél, amely a Nevegyet és Sasadot elválasztó út mellett volt. Innen dél felé haladva a Budáról jövő úthoz mentek, ezt keresztezték, majd nagy távolságot megtéve továbbra is délnek haladva hármashatárhoz értek, ahol keletről Sasad, délről Áronfölde, nyugatról Nevegy volt határos. Ezután továbbhaladtak Az 1325-ös oklevél hitelességével szemben kételyek merülhetnek fel. Károly király ugyanis 1323-ban és 1329-ben is átírta és megerősítette a pécsváradi apátság Nevegy falut is felsoroló alapítólevelét, nem kételkedve annak hitelében. Ennek fényében mindenestre furcsa az 1325-ös oklevélben a király azon állítása, hogy az apát korábban sosem birtokolta Nevegyet. Következtetésünknél azonban súlyosabb két tartalmi hiba. Egyrészt Sándor ispán, néhai országbíró ügyvédvalló oklevelére történik utalás. Márpedig Köcski Sándor 1325-ben hivatalban levő országbíró volt. (ENGEL 1996.1. 7.) Másrészt Henc fia János királyi embert budai bírónak nevezik az iratban, ő viszont a budai rektor címet viselte, és csak utóda, Miklós használta a bíró címet, először 1347-ban. (KUBINYI 1971. 80.) Az 1325-ös oklevelet Nevegyi Márton deák, királyi familiáris mutatta be I. Lajos királynak 1380-ban, és kérte annak privilégiális megerősítését, amit a király meg is tett. Ő minden bizonnyal azonos Kemecsei Márton királyi familiárissal (1380.1. 2. - MOL Dl 87869, ENGEL 1996 I. 486.), tehát mindenképpen létező személy, maga az oklevél sem tartalmaz semmi kivetnivalót, méltóságsora hibátlan. 1470-ben a tizedper bírája, Miklós tinini püspök is hitelesnek fogadta el, és készítette el másolatát az esztergomi káptalan kérésére. Gondolatmenetünk arra irányul, hogy Márton deák feltehetően hamis oklevelet erősíttetett meg Lajos királlyal. Mindez azonban nem érinti az oklevélben leírt földrajzi helyek valódiságát.