Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
tulajdont adományozás céljából. 998 Háramlás útján is a király kezére kerülhettek telkek, házak. Példáink között van a városi házak helyreállítására vonatkozó rendelet be nem tartása, 999 a magszakadás, 1000 és a hűtlenség. 1001 Végül az ingatlanok tulajdonváltozásai bekövetkezhettek azon meg nem fizetett kölcsönökből is, amelyek fedezetéül szolgáltak. Itt is többféle változatot ismerünk. Zálogba elsősorban nemesek bocsátották budai ingatlanjaikat, többnyire egész házakat, de olykor csak helyiségeket. 1002 A hitelezők is általában nemesek voltak. A kölcsönvevő egyes esetekben szűk, néhány hetes időhatárt jelölt meg a visszafizetésre, és a fedezetül felajánlott ház akkor vált a kölcsönző zálogtárgyává, ha a fizetés nem történt meg. Máskor a kölcsönadás pillanatában átadták zálogba az ingatlant, amelyet mindkét esetben addig használhatott a kölcsönadó, amíg vissza nem kapta a kölcsönzött összeget. Ez akár évekig is eltarthatott, mialatt a zálogtárgyat, vagyis az ingatlant át lehetett ruházni újabb tulajdonosra. 1003 A kölcsönzött összeg visszafizetését nyugtával igazolták. 1004 Ismert adataink között meglehetősen változatos a kölcsönzött összegek nagysága, a legkisebb kölcsön 36 forint, a legnagyobb 1000 forint volt. 1005 A záloghoz hasonló, de az adósra nézve hosszútávon kedvezőtlenebb hatású volt a zsidók által adott kölcsön, mivel ez kamatot, más néven uzsorát tartalmazott, amelyet az egyház keresztény hitelezők számára tiltott. Kisszámú példánk nem teszi lehetővé, hogy általuk a zsidók nyújtotta hiteleket tüzetesebI. Lajos király János kőfaragónak hűséges szolgálatait jutalmazza egy ház adományával, amelyet Cracherio mestertől vásárolt. (1365. II. 4. - Eszt. k. m. lt. 6-4-17, MOL Df 208573) Zsigmond király Perényi Péternek, a későbbi országbírónak adományozott egy Csáky Miklós erdélyi vajdától csere útján szerzett házat, hűséges szolgálataiért, és különösen azért az 1000 forintért, amit rendelkezésére bocsátott. (1411. XII. 26. - MOL Dl 70798) Mátyás király monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajdának adományoz egy házat, amelyet Pálóczi László a Boldogasszony plébániára hagyott végrendeletében 400 forint fejében, és vállalja, hogy az összeget kifizeti. (1471.1. 7. / 1471.1. 10. - Eszt. Prímási It. Arch. Saec. F 65/a; MOL Df 248248) Beatrix királyné Drágfi Bertalannak adományoz egy házat, amelyet évekkel azelőtt vásárolt. (1490. VI. 4. -MOL Dl 19651) Mátyás király Péter erdélyi prépostnak, királyi titkárnak és testvéreinek, Máténak és Pálnak adományozza 1000 forint fejében Beckensloer János esztergomi érsek házát, amelyet rendelete ellenére nem újíttatott fel. (1478. BI. 7. — Erdődy cs. galgóci lt. 37-1-3) A nemesek városi háztulajdona egyéb birtokaikhoz hasonlóan magszakadás esetén a királyra háramlott. Ez ellentétben állt a polgári tulajdon háramlásával, mivel az örökös és végrendelet nélkül elhalt polgár vagyonának egyharmad részét a város erődítésére, kétharmad részét az egyház javára fordították. Például Zsigmond király eladományozta a Pest megyei Gyón birtokot, egy budai házat és két budai szőlőt, mivel azok Gyóni László és Szentdemeteri János halálával a királyra szálltak. (1413. IV. 19. / 1430. XI. 10. - MOL Dl 73451) Albert király eladományozta a néhai ifjabb Stibor házat, amely magszakadás útján a királyra háramlott. (1438. I. 30, - MOL Dl 13150) Mátyás király eladományozta a Régi királyi házat, amely Cillei Ulrik halála után magszakadás útján a királyra háramlott. (1460 k. - Werbőczy-formuláskönyv, Eszt. Főszékesegyh. kvt. Ms. II. 521. 166 v-167 r .) B. Ulászló eladományozta Kopasz István Szörényi püspök házát, amely magszakadás miatt a királyra szállott. (1499. LX. 21. - MOL Dl 84000) A hűtlenség vétke miatt egyaránt elkoboztak nemesi, illetve polgári ingatlanokat. Mária királynő eladományozta azt a házat, amely még atyja, Lajos király idején szállt a királyra Bűidre Mihály erdélyi sókamaraispánról, budai polgárról, aki nagyobb összeggel adós maradt. (1383. IB. 8.-MOL Dl 100189) Zsigmond király a lázadásban hűtlenné vált mesztegnyői Szerecsen János fia Mihály házát eladományozta. (1405. VBI. 1. - MOL Dl 9066) I. Ulászló eladományozta az Erzsébet királyné pártájára állt Farkas László polgár házait. (1440. VII. 30. - MOL Dl 13564) Beatrix királynő hűtlenség miatt eladományozta Érsek Máté házát. (1490. VB. 21. - MOL Dl 19662) B. Ulászló király eladományozta a hűtlen Szécsi Miklós házát. (1490. XB. 30. - Erdődy cs. galgóci lt. 94-7-13) 1526 után rengeteg példát lehet idézni, mivel a két király az ellenpárt jelesebb tagjainak, illetve a zsidóknak a házait híveiknek adományozták. Rádai Pál és Inárcsi Miklós fia János a budai káptalan előtt elzálogosították házuk két helyiségét teremhegyi Bika Jánosnak. (1513. VBI. 31. - MOL Dl 106038. Prot. Bud. 228-229) Básti Cikó Gáspár házát zálogba adta a budai káptalan előtt Paksi Balázs budai prépostnak. (1513. IV. 20. - MOL Dl 106038. Prot. Bud. 189) Lévai Cseh Péter elzálogosította házát Tárcái Jánosnak és szandai Tárnok Demeternek azzal a feltétellel, hogy addig használhatják a házat, amíg a kölcsönzött összeget vissza nem fizeti, és ha másnak zálogosítanák el, akkor az új zálogbirtokosnak fizeti vissza az összeget. (1453. LX. 23. - MOL Dl 14727) Amadé István a város előtt igazolta, hogy Putnoki János teljesen megfizette a kölcsönzött összeget. (1523. VI. 22. - MOL Dl 90430, 1523. - MOL Dl 48993) 1451.1. 9. - MOL Dl 14445; 1518. VI. 17. - MOL Dl 106038. Prot. Bud. 450-^51.
