Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

4.5. SZOMBATPIAC - KELETI RÉSZ a. SZOMBAT KAPU MELLETT 4.5.1. Berencsi István, özdögei Besenyő Pál Szombat kapu környékén" 1414-ben Berencsi Gergely fia István királyi számtartó és özdögei Besenyő Pál szlavón bán birtokmegosztásában többek között szerepelt egy Szombat kapu környékén épült ház is, amelyet megfeleztek egymás között. (1414.LV. 19.) Berencsi („Sáfár", "Besenyő") István, Gergely fia, 1403-1409 között királyi sáfár volt, 1409-1412 között komáromi ispán, 1411-1412 között győri ispán, később 1438—1439 között tornai ispán lett.

960 Özdögei Besenyő Pák Pál fia, 1402-ben királyi sáfár, komáromi ispán és várnagy, 1402-1406 között horvát és szlavón bán volt, 1409-1432 között tornai ispán, közben 1416-ban és 1432-ben királyi helytartó, elhunyt 1432-1434 között

961 4.5.2. Gatályi Fülöp boszniai püspök - Zsuzsanna Szombat kapu mellet f 1459-ben Zsuzsanna, Kökényesi Lőrinc felesége panaszt tett Mátyás király előtt, hogy a város nem hajlandó számára másolatot készíteni a városi könyvből házadományáról, amelyet néhai Gatályi Fülöp boszniai püspöktől (1452-1456) kapott.

962 (1459. VII. 5.) b. SZOMBATKAPU ÉS A RÉGI KIRÁLYI HÁZ KÖZÖTT Zsidó utca A későközépkori Zsidó utcára, zsidónegyedre vonatkozó ismereteink nagyon szűkösek. Egyetlen kivételtől eltekintve csupán azután tűnnek fel forrásainkban a zsidók háztulajdonai, miután Szulejmán szultán elhurcolta Buda zsidóságát, hogy a Török Birodalom nagyvárosaiban telepítse le őket. A zsidók közössége ugyanis a város többi lakosával ellentétben nem menekült a szultán hadai elől, sőt a város kulcsait is a ők vitték Szulejmán elé. János király és Ferdinánd király azonos módon járt el a zsidókkal szemben, elkobozták házaikat. Mindkettejük számára kapóra jöttek a koronára háramlóit birtokok, amelyeket sietve adományoztak el párthíveik hűségét biztosítandó. Az elkobzás indokát többször is megadják az oklevelek, a zsidók a hűtlenség vétkébe estek, hiszen a törökökkel együtt ellenséges területre költöztek. Az adománylevelek többsége az 1526-1529 közötti években született, segítségükkel bepillantást nyerhetünk a mohácsi csata előtti évek Zsidó utcájának tulajdonviszonyaiba. A korábbi időből csupán két szomszédos telket említenek meg a források, ám ezek egyikén épp a zsinagóga emelkedett. A későközépkori zsinagóga (1461-től) környezete a 15. század első felében: 4.5.3. szegényház, javadalmas ház ? 1420 óta többször is megnevezték a Kapiak által perelt házak szomszédságában a „domus animarum"'-nak nevezett épületet. Ez a különös elnevezés, amint arra már a Szt. Pál utca nyugati oldalán utaltunk rá, javadalmas ház, esetleg szegényház értelmű. (1420.1. 13., 1439. VT. 23., 1449. IH. 18.) 960 ENGEL 1996. B. 32. 961 ENGEL 1996. B. 35. 962 ENGEL 1996.1. 67.