Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

4.4. SZOMBATPIAC - ÉSZAKI OLDAL Szombathely tér, Szt. Mária Magdolna tér 14. SZÁZAD 4.4.1. Péter vászonkereskedő a. Vosk fia Gergely - Bochk fia János b. Benth fia Dénes - / - Sebe - Benedek fia Péter c. Fies István - / - Veres Albert fia Jeklin - Hatvani János késgyártó d. Márk varga -1 c-d. Zsámboki (Gilétfi) Miklós és János Szombatpiac helyének környékéri'' 1322-ben a város tanácsa előtt pesti Veres (rujus) Albert fia Jeklin („Jekulinus") eladta fél házrészét kő épületekkel, pincével és a kapu felével együtt Hatvani János késgyártónak, budai polgárnak 20 márka ezüstért. (1322. VU. 24.) A ház a Szombatpiac helyének környékén állt, szomszédai Márk varga és Dénes voltak. Ebből a biztos helyrajzi adatból kiindulva további okleveleket ruzhetünk egymás mellé, amelyek nagy valószínűséggel összetartoznak. Két kapcsolódási pontot találtunk az oklevélben megnevezett személyek között. Az egyik János késgyártó, vagy ahogy az oklevél nevezi: késkovács - ,/aber cultellorum" személye. 1341-ben a város tanácsa előtt János kovács eladta házát a telekkel, épületekkel és pincével együtt 60 márka ezüstért Gilét fia Miklós és János mestereknek. (1341. XI. 8.) Miklóst az oklevél budai polgárnak nevezi, ám atyjának neve nem hagy kétséget afelől, hogy Nagy Lajos király első nádorával, Zsámboki Miklóssal (1342-1356) tartsuk azonos személynek. Zsámboki Miklós, Gilét fia, Pilis megyei nemes, 1339-1342 között turóci ispán volt, majd 1342-töl halálig I. Lajos király első nádora, bihari és trencséni ispán lett, eközben 1346-1350 között honti ispán, 1350-1356 között nyitrai ispán, 1350— 1354 között nógrádi ispán és 1354—1356 között fejéri és tolnai ispán is, elhunyt 1356-ban. Zsámboki János, Gilét fia, 1335-1363 között bajmóci vámagy volt, eközben 1350-1363 között az aula tagjaként is kimutatható, 1339-1350 között turóci ispán, 1362-1364 között tolnai és fejéri ispán lett. Mindketten a Pilis megyei Zsámbékon birtokos Smaragd nemzetségből származtak.

939 Gilét fiai voltak már ekkor a háznak egyik szomszédai is, míg a másik szomszéd az oklevélben németül megnevezett Hans Eisner. Ez utóbbi Hans akár János kováccsal is azonos lehetne neve alapján, de erre nincs bizonyíték. Az azonban feltűnő, hogy a házvétel szomszédjában ugyanaz a tulajdonos, mint maga a vevő. Ez utalhat arra is, hogy a vétel valójában csak egy egykor egységes telek korábban megosztott részéről szólt. Güét fiai esetében persze nem lehet Idzárni azt a lehetőséget sem, hogy két szomszédos telket is megszereztek. Néhány évvel később Gilét fia János volt a szomszédja egy újabb házeladásnak. 1347-ben Gergely özvegye, Sebe (=Ehsabeth) és fia, Domonkos adták el házukat Benedek fia Péternek és feleségének, Annának 70 márka ezüstért. (1347. XL 18.) A szomszédságban Gilétfin kívül Bochk fia Jánost nevezték meg ekkor. Bochk (Bochuk) fia János a város vezető rétegéhez tartozott, 1333-ban, 1337-ben, 1341-ben, 1342-ben, 1343-ban és még egyszer 1346 előtt is szerepel a neve a tanács esküdtjeinek listáján, mégpedig minden esetben a két magyar esküdtnek fenntartott utolsó két hely valamelyikén.

940 Rokona lehetett talán az a Vosk fia Gergely, akit a város fennmaradt legrégibb házvételi szerződéséből ismerünk. 1292-ben Vosk fia Gergely, budai polgárnak Péter vászonkereskedő eladott egy házat azzal a feltétellel, hogy ezen ház és Péter szomszédos háza közötti kőfalat közösen birtokolják, amelyre Péternek joga van épületet emelni. (1292) 939 ENGEL 1996. B. 265. 940 KUBINYI 1971. 234; 1333. B. 27. - Johannes filius Bochuk" (Eszt. k. m. lt. 41-1-9, MOL Df 237210); 1337. XB. 12. - Johannes filius Bochuk" (MOL Dl 3110); 1341. XI. 8. - Johannes filius Bochuk" (Veszp. k. hh. lt. Inst. Regn. Fam. 238. lit. P., MOL Df 229965); 1343.

1. 13. - Johannes filius Bocuk" (MOL Dl 3554, 76690); 1346 előtt. - Johannes filius Bocuk" (MOL Dl 24678)