Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
a Várhegy teljes északi sávjában felbukkanó Szombathely helynév, amely nem követi az alapításkor létrehozott utcarendet. Rámutattak már korábban egyébként az ilyen típusú helynevek korai eredetére is. 106 A piac körül kialakult településről már jóval kevesebbet lehet biztonsággal állítani. A lakosság eredetét feltehetően a budai clitium királyi és királynéi népei között kereshetjük. Még a későközépkorban is találunk ugyanis királyi szolgáltató népek leszármazottaira, a váralj i királyi halászokra, akik nem tartoztak a város kötelékébe, bár annak területén belül laktak. 107 A Szombathelyen lakók azonban feltehetően az új város polgárai közé kerültek később, köztük kereshetjük a Szt. Mária Magdolna egyház alapítóit. Királyi központ, udvarház feltételezését nem tartjuk valószínűnek. Erre semmilyen jel nem utal, és említettük már, hogy a közeli Felhévízen állt királyi kúria. Nehéz megítélni a korai Szűz Mária templom mibenlétét is. Amennyiben 1247-ben és 1248-ban még nem a későbbi foplébániát említették volna meg, hanem annak elődjét, akkor ezt az egyházat Szombathely templomaként határozhatnánk meg. Bár a szűkszavú források találgatásokra adnak alkalmat, mégis lehetséges ezen adatok meggyőző értelemezése az új város újonnan alapított plébániájának, vagyis a Boldogasszony egyháznak a keretei között. Az igen korai, Szent Istvánhoz kötött eredeztetést egyértelműen elvethetjük, hiszen ez nem következik a királyi kápolna státuszból, a pesti Boldogasszony egyházat pedig helyesebb lesz Pesten keresni. 108 106 MAJOR 1966. 60, 86-87. 107 Ld. Halász utca. Szokás hivatkozni a tárnokvölgyi perben szereplő királynéi népekre is, bár az ő szerepeltetésük véleményem szerint bizonytalan alapokon áll. A tárnokvölgyi birtokper 1259 és 1268 között keletkezett okleveleiben a felperes berki nemesekkel szemben az alperesek először a budai királynéi népek jobbágyai voltak, később helyettük budavári, másként pestvári polgárok szerepeltek. A királynéi népek élén száznagyukat és bilotusukat sorolták fel, a polgárokat villicusuk, majd rektoruk vezette. A per egyes részletei homályosak számunkra, nem tudjuk okát, miért folyt felváltva királyi és királynéi bíróságok előtt, továbbá nem ismerjük azt sem, hogyan lettek a királynéi népek jogának örökösei a budai polgárok. (KUBINYI 1961. 126-127; GYÖRFFY 1973. 306.) 108 SPEKNER 2003. A templom alapításáról kialakított nézeteket, valamint az 1247-es és 1248-as okleveleket részletesen a következő fejezetben ismertetjük.
