Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
fogságának idején az óbudai klarissza kolostornak adományozta a hozományán vásárolt egykori Krazer házat. (1401. VI. 13.) Sikerült is kusalyi Jakcs György tárnokmesterrel újból birtokba iktattatnia magát, ám ez a város jogával ellentétesen nem a tanács által történt. (1401. VIII. 4.) Később újra Cillei kezébe került vissza a ház: 1425-ben a klarisszák tiltakoztak Cillei és a pálosok tervezett birtokcseréje ellen. (1425. Vu. 13.) A bonyolult jogi helyzetből hosszantartó, ám a klarisszák számára minden eredmény nélküli pereskedés keletkezett. 1452-ben az apácák Szécsi Dénes esztergomi érsek előtt vádolták a pálosokat, Hunyadi kormányzó azonban az országtanácsra tartozó világi ügynek minősítette keresetüket, és az országtanács elé idézte őket. (1452. LX. 15, 1452. DC. 24.) Végül a tárnokmester az apácák javára ítélt, és elrendelte a városnak az iktatást, de a budai bíró a szokásokkal ellentétesnek ítélte meg a per menetét, és az ügyet felterjesztette a támokszékhez. 1489-ben az apácák a város előtt perelték be a pálosokat. A tanács az álláspontok ismertetése után okleveleik bemutatására szólította fel a feleket, majd úgy ítélt, hogy Anna a szokásokkal ellentétben különféle káptalanoknál, és nem a város tanácsánál fellebbezett, Jakcs György tárnokmesternek pedig nem volt joga birtokbaiktatást végezni, mivel ez a város feladata lett volna. Ezért a pálosok javára ítélt, amivel az apácák nem értettek egyet, és Hédervári Miklós tárnokmesterhez fellebbeztek. (1489. XH. 1.) A tárnokmester jóváhagyta a város ítéletét, de az apácák ebbe sem nyugodtak meg, és a királyi személyes jelenlét bíróságához fellebbeztek. (1494. II. 13.) A per további menete nem ismert, de kimenetele igen, a szentlőrinci pálosok továbbra sem veszítették el budai nagy házukat. A dézsmajegyzékekben többször is feltűnik „Szt. Pál háza". 1505-ben Kapás Albert, Kapás Balázs, Kapás Máté és Német János laktak a pálosok házában, 1510 körül pedig Kapás Albert, Kapás Máté özvegye, Csaplár Barnabás és Vámos Jakab. 829 Feltűnően sok a lakók között a szőlőműves napszámosok száma. A házról Gyöngyösi Gergely is megemlékezett rendtörténeti munkájában, ám pontatlanul úgy tudta, hogy Nagy Lajos király a pálosoknak adományozta egy bizonyos Czylingh gróf házát, amelyet a város lakói Szt. Pál házának neveznek, hogy ott őrizhessék Szt. Pál testét. 830 Egy későbbi esemény kapcsán az általa nyilván jól ismert ház nagy kapuját és lépcsőházát emlegette. Gyöngyösi krónikájában már összemosódott az adományozás és a csere, és elhomályosult a Cilleiek neve is, ami azért különös, hiszen rendtörténetében sokszor és alaposan hivatkozik oklevelekre, erről a házról pedig a hosszanfolyó pereskedés miatt nagyszámú oklevelet állítottak ki. A rendnek tisztában kellett lennie a ház eredetével, hogy folyton vitatott jogát igazolni tudja. Hadnagy Bálint Szt. Pál kápolnája mellett a felső házat és az ott lévő konyhát említette meg. 831 A hosszú pereskedés fennmaradt iratai szerencsénkre meglehetősen szép számú leírását hagyták hátra az épület elhelyezkedésének. (1425. VE. 13, 1452. IX. 15, 1489. XI. 26, 1489. XII. 1.) Eszerint a ház a domonkos kolostor környékén állt, az utcát 1401-ben a kolostor után Szt. Miklós utcának, 1423ban Középső utcának, 1489-ben pedig már a pálosokról Szt. Pál utcának nevezték. Igen fontos mdnunk, hogy sarokház volt, több oklevél is megemlíti a déli oldalánál nyíló kis közt, amelyen túl a veszprémi prépost háza emelkedett. Északi szomszédjaként több birtokost soroltak fel, István királyi orvost, majd Egri Miklós budai polgárt, később Andrea Scolari váradi püspököt, végül pedig a fehérvári káptalant, nyugaton pedig Ozorai Pipót (vagyis Filippo Scolarit) említették meg. Az utca túloldalán következetesen a pálos nagy házzal szemben lévőnek mondták a Kanizsai Miklós tárnokmester által a firenzei 1505: „Blasius Kapás in domo sancti Pauli... Iohannes Németh in domo sancti Pauli... Mattheus Kapás in domo sancti Pauli" (Dl 38658); 151 Ok: „Barnabas Caplar in domo sancti Pauli ... Albertus Kapás in domo sancti Pauli ... relicta Mathei Kapás in domo sancti Pauli... Iacobus Wamus in domo sancti Pauli " (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df200608) Megjegyzendő, nem egészen bizonyos, hogy az „in domo sancti Pauli" kifejezés kizárólag csak a pálos nagy házra értendő. Elképzelhető, hogy a városban háztulajdonnal rendelkező többi pálos kolostor (örményesi, ládi, veresmarti, szentkereszti, szentléleki, csatkai) esetében is így jelölték meg a lakóhelyet. Intő jel lehet erre Csaplár Barnabás, akit 1505ben az esztergomi káptalan, 1510-ben pedig a pálosok házában írtak össze. Ismeretes egy olyan Szt. Pál utcai ingatlan, amelyet az örményesi pálosok és az esztergomi káptalan közösen birtokoltak. GYÖNGYÖSI 1988. 77. 185. SARBAK 2003. 67-68.