Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

a két egymással rokon, ruhaipari foglalkozás jellemző volt az utca egy részére, talán az északi végére, ahol a Szombatpiac felé sűrűsödni látszik a polgári tulajdon. Szabó Tamás házát hol az utcában, hol a Szombathelyen állónak írták össze. A bérlők között igen nagy számban találtunk kapásokat. A Csiszár Demeter és Garai Antal esztergomi kanonok házát felosztó oklevél megengedte, hogy egy 16. század eleji bérház felépítését, belső beosztását jobban megismerhessük. Változatlanul igen magas számban találjuk az utcában az előkelő nemesek házait is. Corvin János herceg, György bramdenbmgi őrgróf, Perényi Imre nádor, majd Somi Gáspár, az Erdődyek (valójában Bakócz Tamás érsek és rokonai, a Kanzlerek), Buzlai Mózes udvarmester, Homonnai Gáspár és János, Podmaniczky János, Bátori István házai mellett az udvarban szolgálatot teljesítő Henceifi István királyi jogügyigazgató, Illyevölgyi János ítélőmester, Báncsa András budai udvarbíró, Sárszegi István királyi kamarás, Himfi Imre visegrádi vámagy, valamint a korosi Kis család, és a szomori Gyárfások házait ismertük meg az oklevelekből. Melléjük sorolhatjuk Bebek Imre budai prépost, királyi titkár, Jakab Örsi prépost, hercegi kancellár és Garai Antal esztergomi kanonok háztulajdonát. Az egyházi birtokok között a segedelemvölgyi karthauzi kolostor, valamint a budai Szt. Mihály kápolna házai tűnnek fel, feltehetően a korábbi javadalmak is megmaradtak.