Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Végül 1525-ben a ház volt a színtere egy érdekes esetnek, amely bemutatja egyes Budán élő nemesek kedvelt mulatozási nemét. Először arról értesülünk, hogy Bekény Benedek ítélőmesternél megjelent Henceifi, másnéven Kövér Ferenc a király perbehívó levelével Turzó György ellenébe, majd pedig hite alatt megvallotta, hogy a levelet akkor vette át a néhai Henceifi István házában egy bizonyos paptól és Turzó familiárisától, Vízi Balázstól, amikor ebéd idején Rákóci Ferenccel és Pinnyei Antallal éppen asztalnál ültek. Henceifinek fogalma se volt, miféle peres ügye volna Turzóval. (1525.) Később Rákóci Ferenc panaszáról értesülünk, aki sérelmezte, hogy Turzó Györggyel folytatott perében a káptalan kiküldött embere tévedésből mást idézett meg helyette, ezért pedig a per során kár érte. (1525. X. 9.) Az ezután a nádor által jelentésre kötelezett kanonok elbeszélése igazán érdekes számunkra. Elmondása szerint, a király utasításának megfelelően megjelent Vízi Balázzsal együtt az idézőlevéllel a néhai Henceifi István házánál, ahol egy „alsó, sötét helyen egy embernek, aki asztalnál ült és asztaltársaival kártyázott" Balázs deák bemutatkozott és Rákóci Ferencet néven nevezve az idézőlevél szerint megidézte a királyi udvarba, azt azonban nem tudja, hogy az az ember Rákóci volt-e, vagy más, mert azon a helyen nagyon sötét volt és nem látta jól az arcát. (1525. X. 16.) A kanonok tévedett-e, vagy az urak játszottak össze ma már megállapíthatatlan. Az viszont kétségtelen, hogy a vasárnap déli kártyajáték a ház pincéjében folyt, amelyet a kanonok árnyalt körülírással alsó, sötét helynek nevezett. Annak oka pedig, hogy az urakkal nem lehetett pontosan közölni a királyi idézést, talán nem is csak a kártya volt, hanem az ebédhez fogyasztott bor is. •kick A következő hat ingatlan a mai Fortuna utca és az egykori Schüler Gasse közötti utcaszakaszon állt: 3.5.4. Ambrus szűcs - / - Báncsai András (? Hauy 168. ? - Országház u. 1-3.) A Kömlődi család házának szomszédságában 1498-ban a néhai Ambrus szűcs özvegyét nevezték meg (1498. XI. 10.), 1511-ben pedig András deák budai udvarbírót. (1511. VII. 16.) Báncsai András deák 1490-ben nándorfehérvári udvarbíró, 1493-1498 között budai udvarbíró volt, 1502-1505 között csongrádi ispán. 760 3.5.5. Kömlődi Gál - a. Georg Kreus/Kömlődi b. Kömlődi Miklós - budai káptalan „Olasz utca" (Hauy 167. ? - Országház u. 1-3.) Georg Kreus budai esküdt, miután elvette a néhai Kömlődi Gál budai polgár özvegyét, Orsolyát 315 forintot vett fel mostohafiával, Kömlődi Miklóssal együtt 1498-ban Antal budai alőrkanonoktól, hogy az elhunyt adósságait törleszteni tudják. A kölcsön formája egy örökmécses fenntartására és gyertyavásárlásra szolgáló alapítvány volt, amelynek vállalták, hogy évente 15 forint bért fizetnek Olasz utcai házuk után, ha pedig ezt három évig nem tennék, a ház tulajdona a káptalanra száll. (1498. XI. 10.) Kömlődi Gál Komárom megyei nemes, 1476-ban Mátyás király megbízásából Firenzében vásárolt a király esküvőjére. Georg Kreus / Kömlődi György, budai polgár, Kömlődi Gál özvegyét feleségül véve, annak üzletében és vagyonában örökséget szerzett megosztva Gál fia Miklóssal, ezért a Kömlődi nevet is használta, 1507-ben, 1511-ben és 1512-ben esküdt volt. 761 Kilenc évvel később 1507-ben György és Miklós megosztoztak a házon a város előtt úgy, hogy Miklós kapta a ház jobbik felét a bér felének átvállalásával együtt. Egy későbbi peres irat ismerteti a házfelosztás menetét bepillantást engedve a város közigazgatási gyakorlatába. Tehát miután a felek megegyeztek a város előtt az örökség felosztásáról, a város kiküldte a kőfaragók és ácsok céheinek mestereit, akik a KUBINYI 1964. 94; KUBINYI 1988. 208. KUBINYI 1967.231.
