Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Bicskei Péter, István fia, Rozgonyi György familiárisaként 1439-1446 között pozsonyi vámagy volt, 1439-ben pozsonyi alispán is. 723 A továbbiakban a ház és a major sorsa elvált egymástól. A majort az 1450-es évek végén a felhévizi társaskáptalan elfoglalta, az esztergomi káptalan perelte, végül az 1460-as évektől Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet lakta és bérelte. A házat viszont 1457-ben önállóan adták bérbe a velencei származású Leonardo Desiderii budai polgárnak mindössze évi 12 forintért. Hogy a házzal ekkor sem lehetett minden rendben jelzi, hogy Leonardonak 8 évig nem kellett bért fizetnie. (1457. X. 4.) Leonardo Desiderii da Foligno Budán élő velencei keresekedő volt, aki polgárjogot is szerzett, szülővárosát a királyi udvarnál is képviselte, amelynek egyébként szállított is, elhunyt 1465-1467 között. 724 Kérdés, vajon erre a házra vonatkozik-e a dézsmajegyzékekben emlegetett Olasz Lénárt háza. Szabó Jánost, Kapás Jakabot és Zsupa Orbán Jánost jegyezték fel ebben a házban 1505-ben és 1510 körül. 725 További sorsát nem ismerjük. A most ismertetett épület sarokház volt. Már 1393-ban megemlítettek egyik oldalán egy kis utcát, amelyet 1425-ben megismételtek. Ezidáig szomszédként Meggyesi Simon bán fia Jánost és az utcán túl Georg Käse-t nevezték meg (tehát 1393-ban és 1425-ben), feltehető azonban, hogy 30 év alatt nem maradtak változatlanok a szomszédok, és az 1425-ös oklevél szószerint átvette az 1393-as oklevél meghatározását. Annál is inkább valószínű ez, mivel Francesco Bemardi házát szomszédként tüntették fel egy Olasz utcai ház ügyében 1410-ben, ahol már egészen más szomszédokat ismerhetünk meg. (1410.1. 23., 1410. V. 6.) Ujabb szomszédokat csak 1457-ből ismerünk, alul a kis utcán túl arezzoi Antonio, felül pedig nemes Szalóki János voltak határosak a házzal. (1457. X. 4.) Hogy melyik volt ez a kis köz a hosszú Olasz utca házsorán, azt az 1390-es határjárásból tudhatjuk meg. A plébániák határvonalának leírásában ugyanis megemlítették azt a kis közt, amely Francesco Bemardi és Giovanni Leonardi háza közöt vezetett. (1390. XII. 1.) A határjárás elemzése során láthattuk (ld. a plébánia határjárások elemzését), hogy ez a kis köz a mai Dárda közzel lehet azonos, amelynek tehát felső, vagyis északi oldalán állt az esztergomi Szt. István protomártír káptalan háza. 3.4.3. Meggyesi János - / - Verebélyi - Zólyomi Dávid - Rozgonyi Simon - / - Szalóki „Olasz utca" (Hauy 132. - Országház u. 18.) 1393-ban a Franceso Bemardi által az esztergomi káptalannál járadékfizetésre lekötött ház szomszédságában Megyesi Simon bán fia Jánost nevezték meg. (1393. LX. 9., 1393. LX. 30.) Az ő neve tűnik fel még 1425-ben is, mint szomszéd a Bemardi házra vonatkozó oklevélben, de ekkor már feltehetően csak a peres iratba másolták át a korábbi iratból automatikusan a nevét, mivel a valóságban már más volt a szomszéd. (1425. IV. 11., 1425. V. 30.) Meggyesi, másnéven zdenci Bánfi János, Simon fia, 1397-1417 között udvari lovag volt. 726 1410-ben Zsigmond király előtt a néhai Verebélyi Péter vajda fiai, András és Pál, nővéreik nevében is eladták fél házrészüket 250 forintért Albisi Márton fia Dávid zólyomi ispánnak. A ház az Olasz utcában emelkedett, amelynek déli szomszédja Francesco Bemardi, nyugati szomszédja pedig a néhai Tamás szabó, budai polgárok voltak. 727 (1410. II. 23.) Két és fél hónappal később a király oklevelével tanúsította, hogy Albisi Dávidtól 600 forintért egy teljes házat megvett azzal a feltétellel, hogy eladományozza 723 ENGEL 1996. B. 36. 724 BALOGH 1966.1. 614-615; BALOGH 1985.444. 725 1505: „Iacobus Kapás in domo Leonardi Olaz" (MOL Dl 38568), 15 10k: „Ioannes Swpa Vrban in platea Olaz in domo Olaz Lenarth ... Ioannes Zabo in domo Leonardi Olaz in Olazucha ... Iacobus Kapás in platea Olaz in domo Leonardi Olaz" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 726 ENGEL 1996. B. 158. 727 Az oklevélben szereplő „in platea Galicali" kifejezést tévesen fordították a szakirodalomban többnyire Francia utcának. A Gallicus jelzőt a hazai olaszok jelzésére is használták, és Budán pusztán ezen egyetlen adat alapján hiba lenne Francia utcát feltételezni. Az Olasz utca ellenben sokszorosan adatolható, és ezért a kifejezést névváltozatnak tarthatjuk.
