Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
2.8. A BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA KÖRNYÉKE ÉS TEMETŐJE A Boldogasszony plébániaegyház déli oldalán temető terült el, korabeli kifejezéssel élve a. Boldogasszony cimitérium, német nevén unser Frauen Freythoff. Feltehetően a plébániával egyidős lehetett kialakítása - bár erről hallgatnak forrásaink - legelső említését 1346-ból ismerjük. (1346. VTI. 27.) A temetőt északról a templom, keletről a várfal, délről és nyugatról pedig házak övezték, amelyeket általában, mint a temetőben lévő házakat említettek meg az iratokban. Nem állt tehát túl sok hely rendelkezésre, amely az alapításkor még elégséges lehetett, de a későbbi évszázadok során már szűkösnek bizonyult. A temetőben ugyanis idővel önálló temetőkápolnák is épültek, amelyek tovább csökkentették az amúgy is csekély területet. (Ld. a Szt. László kápolnát, valamint a Boldogasszony templom déli oldalkápolnáit. 672 ^ Éppen ezért idővel kénytelenek voltak a temetőt kiterjeszteni a várfalakon kívüli hegyoldalra is, ahol Szt. Mihály tiszteletére temetőkápolnát emeltek. A plébániatemplomtól ide a Kisajtónak nevezett gyalogkapun át vezetett lépcső, kapcsolatot létesítve a temető két része között. (Ld. Szt. Mihály kápolna, Kisajtó) A temetőben állt házak közül a legrégebbről ismertek a plébánia kegyurainak, a szigeti domonkos apácáknak a házai. Miklós plébános az 1340-es években elfoglalta ezeket a házakat, leromboltatta és helyükön palotát („palatium") építtetett. A plébános és az apácák közötti pereskedés folyamatából fennmaradt egy oklevél 1346-ból, amely szerint a felek megegyeztek abban, hogy Miklós plébános használhatja a házakat, de évi 20 budai márka bért köteles értük fizetni az apácáknak. (1346. VIL 27.) Feltehetően ez az épület vált később a plébániaházzá. Szintén a plébánia temetőjében állt a Wulving ispán által alapított Szt. László kápolna (Ld. Várnegyed -Egyházak). Feltehetően mellette emelkedhetett a kápolna rektorátusának épülete, amelyben 1495-ben Lindvai Mátyás közjegyző lakott. (1495.1. 5.) A dézsmajegyzékekben három ingatlan tulajdonosait írták össze a Boldogasszony egyház temetőjében. Szabó István, Martin Speltz özvegye és Ács János esküdt özvegye szerepelnek a listákon, utóbbi a Harangozóházban lakott ekkor. 673 János ács 1462-ben, 1465-ben, 1473-ban és 1475-ben esküdt volt. 674 Utolsó adatunk 1523-ból ismert, amely szerint Putnoki János teljesen visszaváltott várkonyi Amadé Istvántól egy zálogba vetett házat a Boldogasszony egyház temetőjében, miután 14 forintot fizetett neki. A házat még János testvére, Zsigmond zálogosította el 50 forintért, de még életében megfizetett 36 forintot. Ez a ház már Zsigmond kezén is zálogbirtok volt, mert nála még korábban János ötvös zálogosította el szintén 50 forintért. (1523. VI. 22, 1523.) Amadé István életrajzi adatait ld. a Szt. György piac keleti oldalán. 672 Háromkirályok kápolna és Mária mennybevétele kápolna. ZOLNAY 1964. 382. 673 1505: „Stephanus Zabo in cimiterio beate virginis " (MOL DL 38658), 151 Ok: „Stephanus Zabo in cimiterio " (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1505: „rel. Martini Spelcz" (MOL Dl 38658), 1510k: „rel. Martini Spelcz in cimiterio beate virginis circa Harangozone" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1505: „rel. Iohannis Alcz polgar" (MOL Dl 38658), 1510k: „rel. Ioannis Alcz in cimiterio in domo Harangozohaz" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 674 1462-MOLDl 15785; 1465-MOLDl 16188; 1465-MOLDl 161889; 1473-MOLDl 17500; 1475-MOLDl 17675, Zágrábi Érs. lt. Priv. 40. (MOL Df 252008)
