Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
ebben a középső háztömbben nem lehet a mészárszékek mögött szabad területet találni. A kalmárboltok így átkerülnének ráadásul az Uri utca nyugati oldalára. A két lehetőség közül az első rejti a kevesebb ellentmondást, és ezért jelen ismereteink alapján ezt tartom a valószínűbbnek. Biztosan finomítható, vagy megváltoztatható lesz azonban a kép újabb adatok megismerése által. [1403-1439]: Dy vischer sullen mit iren frischen vischen am Vischmargk nach ein ander sten, Vnd kain toterr Visch sol zwischen yn gehabt noch verkauft werden, sunder pey den vischwëgen. {Ofner Stadtrecht 110. sz.) A Jogkönyv külön ír a halpiacról, a „Fischmarkt "-vól. Korabeli magyar elnevezése Elevenhalszer, vagy Eleven hal utcája volt. (Ld. Várnegyed - Utcák, terek) A Jogkönyv előírása szerint ugyanis a halászoknak kizárólag élő halat lehetett itt árusítani. 587 Néhány okleveles adat segíti az Elevenhalszer helyszínének meghatározását. 1511-ben utcai fegyveres támadás helyszíne volt az Elevenhal utcája, a „város szabad háza előtt", vagyis feltehetően a tanácsház előtt. A sértettek a Mindszent utcából tartottak ismeretlen szállásuk felé, amikor a hatalmaskodók rájuk rontottak. (1511. XII. 4.) Fontos az azonosítás számára Königsfelder, másnéven Farkas Miklós háza is. 1497-ben a Boldogasszony templom Krisztus teste oltárának évente 2 forint bért fizető házát, vagyis tornyát egy kölcsön ügylet fejében bérfizetési kötelezettséggel zálogosította el az esztergomi Szt. András kápolnánál. (1497. LX. 14.) A ház helyéül ekkor a Mindszent utca keleti házsorát nevezték meg, északi szomszédja Ottó borbély, akit feltehetően a dézsmajegyzékben a Nyírő utcában összeírt Ottó mesterrel azonosíthatunk. 588 Az 1510 körül készült dézsmajegyzék Farkas Miklós özvegyének a lakóhelyét az Elevenhalszeren említette meg. 589 A Nyírő utca és az Elevenhalszer egybeesésére Borbély János háza a másik példa. 1529-ben János király eladományozta Borbély János Halszeren épült házát magszakadás és hűtlenség miatt Somogyi Ferenc királyi palotásnak. (1529. LX. 14.) A dézsmajegyzékek is megemlékeztek azonban János borbélyról, aki a Nyírő utcában lakott, Ottó mester házában. Ottó mester, mint láttuk Königsfelder-Farkas északi szomszédja volt. A fent elmondottakból az következik, hogy a Mindszent utca déli szakaszán, amely gyakran viselte a Nyírő utca nevet, kereshetjük a halpiac helyét. Mivel a tanácsházhoz közel lehetett, ezért a mai városalaprajzon az Uri utcának a Szentháromság utca előtt kissé kiszélesedő szakaszával azonosíthatjuk tehát az Elevenhalszer helyét. 2.5. SZT. GYÖRGY KÁPOLNÁTÓL A TANÁCSHÁZIG - KELETI OLDAL Patikáros sor A patika mai fogalmaink szatócsboltjának felel meg, vegyeskereskedés volt, amelyben kistételben a gyógyszertől a fűszerekig mindenfélét árusítottak. A Jogkönyv szabályozása szerint a patikárosok nem adhattak el semmiféle kalmár szövetet, vagy más olyan dolgot, amelyet öllel (mérőrúddal) mértek ki. Gyógyszert azonban még vasárnap és ünnepnapokon is szabad volt árulniuk szükség esetén. 590 A patiká587 „Dy vischer sullen mit iren frischen vischen am Vischmargk nach ein ander sten, Vnd kain toterr Visch sol zwischen yn gehabt noch verkauf werden, Sunder pey den vischwegen. " (Ofner Stadtrecht 110. sz.) 588 1505: „Johannes barberius in domo Otth"(MOL Dl 38658); 1510k: „Johannes barberius inNyrewcha... Ottmesterwey" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 589 1510k: „Farkas Miklosne in Elewenhalzer" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 590 „Dy Aputekärr süllen kainerlay kram gewant noch anderr ding, das mit der eilen sich gepurt aus zu messen, faylhaben noch turren verkaufen, sunder allain, was von alterr zu der aputeken gehört. ... Auch sullen sy des Suntags vnd anderr Feyrtäg mit offen laden nichts turren fayl haben vntz man Vesperr leütten wirt, sunderr ausgenomen ertzney krangken leüten zuyres leibs notturft, dy mügen sy altzeit wol aus geben pey tag vnd pey nacht. " (Ofner Stadtrecht 102. sz.)
