Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
a Szt. István protomártír káptalannál. Ennek javára adományozta a háznak Wolfgang budai polgártól megvásárolt elülső három részét, megállapítva éves bérét 15 forintot. (1505. IV. 13.) A ház első bérlőit sajnos nem ismerjük. 151 l-ben Orbán ónkorsógyártó vette bérbe a teljes házat 32 forintért szigorú feltételekkel. (1511. VIII. 24.) A házat nem adhatta és nem zálogosíthatta el, végrendeletben sem adhatta másnak, legfeljebb azt, amit esetleg a jövőben hozzáépít, vagy kijavít a saját költségén, de azt is csak kizárólag budai polgárnak. Ezenkívül szállást kellett biztosítania két, vagy három kanonoknak, ha azok a városban tartózkodnak. A tiltás ellenére tizenegy év múlva Orbán eladta a házat, bár - úgy tűnik - a káptalan erről nem is értesült. Egy 1525-ből származó iratban, amely a házbértartozásokban érintetteknek az esztergomi szentszék elé idézéséről rendelkezik, Orbán ónkorsógyártó is szerepel. (1525.1. 16.) Néhány hónappal később kelt Buda város tanácsának az a levele, amelyben tanúsítják hogy Orbán ónkorsógyártó a házat még 1523-ban eladta a 32 forintos bérfizetés kötelezettsége mellett Domonkos festőnek 40 forintért. (1525. IV. 24.) Az iratra feltehetően Orbánnak volt szüksége, hogy kimentse magát a bérfizetés elmulasztása miatti szentszéki eljárás alól. Bérfizetés dolgában azonban Domonkos festőnek is lehettek gondjai. Egy, a káptalan budai házait felsoroló jegyzék szerint a török bejövetele, vagyis 1526 előtt 6 forint tartozása volt. (1529. körül). A tartozás megfizetésére azonban sok remény nem lehetett, mert egy szintén 1529 körül kelt házbérfizetési irat szerint Domonkos 1526 óta egyáltalán nem fizetett, mivel távol volt, vagyis a mohácsi csatát követő menekülés után már nem tért vissza Budára. 2.3.5. Nikolaus Zollnecker - / - Kanizsai János - esztergomi Szt. István protomártír káptalan - (János aranyhímző - Péter késgyártó: a. Péter ónkorsógyártó - / - Pénzverő Miklós - Drágfi János b. Prokopp késgyártó - János késgyártó c. Olasz Márton szabó - János királynéi szakács ,JSzt. György piac" (Hauy 7-8. - Dísz tér 13-14. ?) A telek első birtokosát mint szomszédot nevezték meg 1385-ben, Nikolaus Zollneckert. (1385. VIT. 15.) Kanizsai János esztergomi érsek saját örökségéből adományozta később a házat az általa alapított esztergomi Szt. István protomártír káptalannak, amint azt a káptalan alapítólevelében olvashatjuk. (1391. XII. 26.) Szomszédja délről ifjabb Garai Miklós volt, míg északról Jakcs fia György. Forrásaink nem árulják el, hogy az ingatlant az érsek kitől szerezte. A káptalan egyházlátogatási jegyzőkönyvében a ház elsőként van megnevezve, bérlője, János aranyhímző 34 forintot fizetett érte évente. (1397. VILI. 25-28.) (Az ekkor megnevezett három házbérlemény közül kizárásos alapon tudjuk János aranyhímzőt házunkhoz kötni, mivel a másik két bérlőt egyéb adatokból is ismerjük.) Megemlékezett a házról az 1400 körüli vizitációs jegyzőkönyv is, de a bérlő és a bér említése nélkül. (1400 körül) Ezek után forrásaink hosszú időre hallgatásba burkolóznak, csupán néhány közvetett adattal rendelkezünk. Amikor a szomszédos Garai ház Georg Bogner íj gyártó kezébe került, szomszédként Péter késgyártót nevezték meg. (1464. V. 16.) Ugyanezen háznak felosztásakor, Georg Bogner halála után az itt említett szomszéd Péter ónkorsógyártó. (1481. VLLI. 24.) Néhány évvel később feltehetően ugyanez a Péter ónkorsógyártó a szomszédja az esztergomi Szt. István káptalan házbérleményét megosztani kívánó adásvételi szerződésnek. (1487. ÍV. 24.) Ekkor János késgyártó, a néhai Prokop késgyártó fia, atyja egykori teljes házából örökölt harmadrészét megosztotta, és az egyik részt eladta Olasz Márton szabónak 83 és fél forintért. A házrész bére 4 forint volt évente, amelyet megfelezve fizettek ezentúl az esztergomi Szt. István protomártír káptalannak. A szerződés tehát házunkra vonatkozik, amelyben úgy tűnik, Kanizsai János adományozása óta apró kis bérlemények alakultak ki. A házrész Péter ónkorsógyártótól északra kellett elhelyezkedjen, hiszen ettől délre ekkor a Bogner örökösök szintén megosztott háza állt. Minthogy az adományozáskor a káptalan háza közvetlenül szomszédos volt a Garai-Bogner házzal, a házrész megosztásakor, 1487-ben viszont Péter ónkorsógyártó háza közéjük esett, fel kell tételeznünk, hogy a Péter ónkorsógyártó féle ház
