Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
a nádori bíróság előtti ügyeket kiküldött bíróként intézve nádori joghatóságot gyakorolt. Mátyás király legkiválóbb pénzügyi szakembere és egyik legbefolyásosabb híve volt, nemességet 1478-ban, címert 1480-ban kapott a királytól, elhunyt 1491-ben. 518 Nagyváti Albert deák, László fia, sókamaraispán, pécsi várnagy. 519 A következő, 1478-ban kiállított oklevélben (1478. III. 7.) már arról olvasunk, hogy a házat János esztergomi érsektől hűtlensége miatt és a városi házak megújítását elrendelő parancsa megszegéséért Mátyás király elvette, és Péter erdélyi prépostnak, királyi titkárnak adományozta, megemlítve, hogy a ház nem az érsekségé, hanem Jánosé volt. Az adományba 1479-ben (1479. V. 31.) a város is beiktatta Pétert, aki ekkor már több, mint egy év és egy napja háborítatlanul birtokolta a házat és nagy költségen újjáépítésébe kezdett. Beckensloer János, boroszlói polgári származású, rokonai révén elnyerte a pécsi prépostságot, 1459-től a speciális presentia jegyzője, 1462-1465 között királyi titkár, pécsváradi kommendátor, Mátyás király diplomatája,1465-1467 között váradi püspök, 1468-1473 között egri püspök volt, 1472-től fő- és titkos kancellár, 1474-ben esztergomi érsek lett, 1476-ban aacheni zarándoklat ürügyén DL Frigyes császárhoz szökött, 1482-től salzburgi érsek. 520 Váradi Péter, polgári származású, 1465-ben esztergomi kanonok, közben a bolognai egyetemen tanult, 1475-ben kancelláriai jegyző, 1476-tól királyi titkár, erdélyi prépost, a szentjobbi és földvári apátság kommendátora, 1479-től titkos, 1480-tól főkancellár, 1481-től kalocsai érsek, 1483-ban királyi személynek és a péterváradi apátság kommendátora, 1484-ben Mátyás király fogságba vetette Árva várában, ahonnan 1490-ben Visegrádra hozatták, majd a király halála után már Budán Corvin János szabadon engedte, érsekségét ezután egészen 1501-ben bekövetkezett haláláig viselte. 521 Ezután újból csak 1503-ból olvasunk a házról (1503. LX. 24.), amikor Bakócz Tamás esztergomi érsek kérésére II. Ulászló király vizsgálatot indított a városnál, vajon jogosan adományozta-e el Mátyás király a házat. Tamás érsek ugyanis azt állította, hogy az érsekség jogát a király elhallgatta. A vizsgálat eredményét nem ismerjük, csupán azt tudjuk, hogy Péter öccse, Érsek Máté, miután bátyja már nem volt életben, 1504-ben (1504. III. 4.) nem akarva perre vinni az ügyet, úgy egyezett ki Tamás érsekkel, hogy 500 forint fejében átadta számára a házat. 522 Ez meg is történt, mivel a házra vonatkozó legkésőbbi oklevélben 1526-ban (1526. XI. 12.) János király mint Tamás érsek egykori tulajdonát adományozta az ekkor leégett és romos házat Bekény Benedeknek. Bakócz Tamás, Ferenc fia, erdődi jobbágycsaládból származott, nemességet bátyja, Bálint titeli prépost révén kapott 1459-ben, az ő pártfogásával tanult 1463-1464 között Krakkóban, majd Bolognában mindkét jogból doktorátust szerzett, hazatérve Rangoni Gábor szolgálatában kancelláriai jegyző lett, 1480-ban megkapta a titeli prépostságot és a királyi titkári hivatalt, 1486-1491 között győri püspök, 1490-ben titkos kancellár lett, 1491-től halálig viselte a fő- és titkos kancellár címét, eközben 1491-1498 között egri püspök 1498-tól haláláig esztergomi érsek, 1500-tól bíboros, 1507-től konstantinápolyi patriarcha, 1513-ban a pápaválasztáson felmerült jelöltsége, nagy birtokszerző volt, kiterjedt rokonságát taníttatta és számukra hivatalokat szerzett jelentős humanista mecénás, elhunyt 1521-ben. 523 Alagi Bekény Benedek, mikófalvi, másnéven alagi Bekény Dénes fia, a bécsi egyetemen tanult, 1516-1524 között Werbőczy István familiárisaként személynöki jegyző volt, majd 1524-1525 között személynöki ítélőmester, 1525-ben nádori ítélőmester lett, 1526 végétől János király személynöke. 524 Egy II. Lajos király uralkodása idejéből származó adat fényében rendkívül érdekes Beckensloer Jánostól kezdve az őt követő háztulajdonosok köre. 1519-ben a személyes jelenlét bírósága tárgyalásainak szokásos helyszíneként az esztergomi érsek házát nevezték meg. (1519. LX. 2.) Amennyiben erről a szokásról 518 KUBINYI 1957. 30-31; FÜGEDI 1970. 107-108; KÖBLÖS 1994. 305-306. 519 BÓNIS 1971. 233. 520 BÓNIS 1971. 223-224,227-228. 521 FRAKNÓI 1883.489-514. 729-749. 522 A ház történetét és Bakócz jellegzetes ingatlanszerzési eljárását részletesen megírta Csánki Dezső, majd őt követve Gárdonyi Albert. (CSÁNKI 1904; GÁRDONYT 1943) 523 FRAKNÓI 1889; BONTS 1971. 230-231, 311. 524 BÓNIS 1971.365-366.
