Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Tíz évvel később, két 1394-ben kiállított oklevélből megmdhatjuk, hogy György kanonok évekkel korábban elcserélte budai házát a tihanyi apátsággal egy Veszprém megyei malomhelyre. (1394. II. 14., 1394. ni. 21.) Ugyanebben az évben az esztergomi Krisztus Teste kápolna házának déli szomszédjának mondják az ingatlant, amely ekkor már a zágrábi püspök tulajdonában volt. (1394. X. 8.) Arra azonban nem maradt fenn forrás, hogyanjutott a ház az apátságtól a zágrábi püspök birtokába. 1.5.2. Demeter esztergomi érsek - esztergomi Krisztus Teste kápolna - Kanizsai Miklós ,^Zsidó utca" 1384-ben Demeter esztergomi érsek az általa az esztergomi székesegyházban építtetett Krisztus Teste kápolna számára adományozta házát a Zsidó utcában (1384. IV. 24., 1385. TV. 24.). Ennek a háznak a szomszédai György veszprémi éneklőkanonok és a néhai Prodaviz-i Mikes bán fia István fia Ákos voltak. Demeter, Péter fia, 1359-1370 között deák, kincstartó volt, eközben 1363-ban pécsi kanonok és egri prépost lett, 13641368 között már szerémi püspök, 1368-1376 között erdélyi püspök, 1376-1378 között zágrábi püspök, 1377-1386 között főkancellár, mialatt 1378-tól halálig esztergomi érsek és bíboros, elhunyt 1387-ben. 499 Tíz évvel később, 1394-ben Bereck a kápolna rektora elcserélte Kanizsai Miklós tárnokmesterrel ezt a házat. (1394. TV. 28.) Ezen oklevél részletesebb leírásából tudjuk, hogy a ház az utca nyugati oldalán (a szőlők felé eső oldalon) helyezkedett el, az ekkor már néhai Ákos bán háza északról (a Zsidó kapu felől), a zágrábi püspök háza pedig délről határolta. A ház pontos elhelyezkedését az adatokból nem lehet meghatározni. 1.5.3. Mikcsfi Az esztergomi Krisztus Teste kápolnának juttatott ház szomszédjaként említették meg először 1384-ben prodavizi Mikes fia István fia Ákos házát. (1384. IV. 24.) Prodavizi Mikcsfi Ákos, István fia, 1379-ben pozsegai és verőcei ispán volt, 1380-ban somlói várnagy, 1382-1384 között bakonyi ispán, 1387-ben szlavón bán, elhunyt 1390-ben. 500 Ugyanezen ház ügyében tíz évvel később kiállított oklevélben a néhai Ákos bán házát az esztergomi Krisztus Teste kápolna házának Zsidó kapu felőli, vagyis északi szomszédjaként írták le. (1394. X. 8.) 15. SZÁZAD VÉGE - 16. SZÁZAD További adatokkal már csak a 15. század második felétől kezdődően rendelkezünk, ezekből azonban egy házsor rekonstruálható: 1.5.4. Fülöp nyerges - Ragusai (Borbély) István JSzt. Zsigmond utca" (Hauy 385, 386. - Szt. György u. 10.) 1489-ben a város tanácsa beiktatta Ragusai (Borbély) Istvánt egy házrész birtokába, amelyet szomszédság címén, elővásárlási jogát érvényesítve szerzett meg, tehát feltehetően a ház más részeit bírta. (1489. VI. 1.) A korábbi tulajdonos, Fülöp nyerges és felesége, Katalin voltak, akik Csiszár Györgynek kívánták a házrészt eladni, de ezt a szomszéd, Ragusai megakadályozta azzal, hogy kifizette a vételárat, 126 forintot, további 14 forintot (egy Csiszár által felajánlott szőlő vételárát), valamint azt a 13 forintot, amit Csiszár a ház felújítására költött. 1518-ban - már halála után - Ragusai Istvánt mint szomszédot említették meg (1518. V. 22.), 1525-ben egykori háza előtt kézbesítettek idézőlevelet (1525. II. 15.), mindkét esetben néven nevezték a Szt. Zsigmond utcát. Ragusai István, a de Leóm családi nevü, raguzai származású királyi borbély Mátyás király idején tűnik fel, mint előkelő nemes ember, II. Ulászló orvosának nevezte. A király mellett Estei Hippolitot is szolgálta, az egri püspök provisoraként 499 ENGEL 1996.11. 58. 500 ENGEL 1996. II. 162.
