Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

helyeztek el, végül keresztül haladt kelet felé az udvaron egészen a telek faláig, amely közben sorban négy további határkövet emeltek. Elrendelték továbbá, hogy amíg a határvonalon kerítés, vagy fal nem épül, a Domoszlóiak részén lévő kaput közösen használhatják, de ha ez felépülne, vagy a Domoszlóiak a kapu fölé épületet akarnának emelni, abban az esetben Gyömrői és felesége köteles a maga területén kaput csináltatni. A leírásokat összefoglalva tehát megállapítható, hogy a 13. század végén Wemer rektor egy meglehetősen nagy méretű területet birtokolhatott a Szt. János kapu déli szomszédságában. A kapu mellett üres maradt a telek, a déli részen pedig egy az utcára merőleges, nagyméretű épület állt, amelyet palatiumnak neveztek. Az üres telket 1408-ra az utcafronton már beépítették, ám úgy tűnik a kapubejáratot még nem boltozták be, vagyis nem emeltek emeletet a kapu fölé.

469 Utolsó értesülésünk szerint a nagy palota a veresmarti pálosok kezébe került. A pálos inventárium szerint 1442-ben, hogy a város tanácsa előtt Domoszlói Demeter özvegye, Erzsébet apáca nekik adományozott egy házat a ferences kolostor környékén. (1442) Az adományozás azonban már korábban is bekövetkezhetett, mert 1440-ben ugyanezen inventárium Szt. János utcai ház bérbeadásáról ír. (1440) 1445-ben Domoszlói Appollónia szintén a veresmarti pálosoknak adta azt a három házat, amelyet testvére, Margit óbudai apáca a pálosokra hagyott. (1445) Domoszlói Appollónia Rozgonyi János tárnokmester (|1439k) felesége volt. 1.2.2. Ugali Pál és a ferences kolostor bővítése ,JSzt. János utca, ferences kolostor mellet f Két, 1346-ból származó iratból arról értesülünk, hogy Erzsébet királynő harmincadosával, Wulving ispán vejével, Miklóssal egy beépített telket vásároltatott a ferences kolostor környékén azért, hogy ott kolostort építhessen a klarisszák számára. Az eladók budai polgárok, Fábián sóárus és Jakab kovács voltak. A vétel időpontja nem derül ki az oklevélből, most azonban a királynő a telket hűséges szolgálataijutalmául Ugali Ivánka ispán fiának, Pál országbírói ítélőmesternek és általa testvérének, Miklósnak adományozta. A birtokba iktatást a város elvégezte és az adományhoz a király is hozzájárult. (1346. VIE. 26., 1346. VIII. 30., 1347.1. 17.) Ugali Pál, Ivánka fia, Nagymartoni Pál familiárisaként országbírói jegyző volt 1326-ban, majd országbírói ítélőmester 1338-1348 között, ezután István herceg szlavón bánja lett 1350-ben, horvát bán 1350-ben, végül újra országbírói ítélőmester Szécsényi Tamás familiárisaként 1353-1354 között és besztercei vámagy. Ugali Miklós, Ivánka fia, 1348-ban kőszegi vámagy volt, mint Raholcai „Tót" Lőrinc familiárisa.

470 A ház nem volt közvetlenül szomszédos a ferencesekkel, mivel ismerjük a szomszédokat is, egyikük egy bizonyos Pál fia Demeter, míg a másik Idai György fia Károly volt. Ez a két okmány érdekes fényt vet Erzsébet királynő kolostor építési szándékaira, hiszen tudjuk, hogy a klarissza kolostor végül a királynéi birtokon, Óbudán épült fel és éppen 1346-ban vették használatba. Az ottani építkezésre azonban már 1334-ben engedélyt kapott a királynő a pápától. Tehát a budai telekvétel vagy egy korábbi koncepcióba illik, amely Óbuda helyett a budai ferences kolostor mellett kívánt apácakolostort létrehozni, vagy az óbudai mellett egy másik kolostort is szándékozott emelni a királyné. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hatalmas óbudai épületegyüttes méretei mellett eltörpül egy átlagos budai telek, de az sem kizárt, hogy a királynő több telket is megvásároltatott. 469 Érdekes kérdéseket vet fel egy különleges régészeti lelet. Magyar Károly 1985-ben a várfal belső oldalán feltárt emésztőgödörben középkori pecsétnyomót talált. (MAGYAR 1992. 229-236) A pecsétnyomó köriratának tanúsága szerint Gyula fia Demeter mesteré volt, a pecsétnyomó ábráján látható három hárs falevél a Rátót nemzetség címerére utalt. A nemzetség Gyulán ágában valóban ismert Gyula fia Demeter (1300, 1329). Testvére szintén Gyula volt, aki esetleg a Klára asszony első férjével azonos személy is lehetne. Ha ez bebizonyosodna, érthetővé válna, hogyan került a Gyulafi család egyik tagjának pecsétnyomója éppen ennek a budai háznak az emésztőjébe, hiszen Demeter testvérét kereste volna fel ebben az esetben itt. Az emésztőhöz csatlakozó épületmaradványokat így esetleg a a nagy palota maradványainak tarthatnánk. A kérdés a rokoni kapcsolatok tisztázásával és további ásatásokkal dönthető el. 470 ENGEL 1996. LI. 249.