Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
Máig problémát jelent a Thuróczy krónika szövegében először megnevezett Friss palota helyhezkötése. A történeti szakirodalom évszázadok óta - Thuróczy és Bonfini párhuzamos leírására támaszkodva - a királyi vár Zsigmond által építtetett hatalmas palotaszárnyát azonosította a Friss palotával, megtoldva azzal a fejtegetéssel, hogy a friss jelző nyilván az Anjou-kori előzményekhez képest válik érthetővé. A kérdés újabb értelmezése, amelyet a régészeti feltárások által elénk táruló pontosabb kép is befolyásolt, arra figyelt fel, hogy az egyes történeti forrásokban a Friss palota név és a Zsigmond építtette palotaszárny sosem szerepel egyszerre, sőt a két épület azonosításának ellentmondó adatokkal is rendelkezünk. 461 Az említett, 1514-ben keletkezett oklevél leírásában Bánfi János Szt. Zsigmond utcai házát a királyi palota előtt állónak mondták, szemben vele a Szt. Zsigmond káptalan prépostjának háza és a Friss palota emelkedett. Nehezen tételezhető fel továbbá a királyi palota állami reprezentációjára használt legnagyobb terméről, hogy pincéjében lőport tároljanak, miként azt az 1494-es királyi számadáskönyvben a Friss palotáról olvashatjuk. A fennmaradt források alapos elemzése nyomán arra az eredményre juthatunk tehát, hogy Zsigmond király palotaszárnyát sosem nevezték Friss palotának, a név egy másik, a királyi palota előtt emelkedő, királyi tulajdonban lévő épületet jelölt. Kérdés azonban továbbra is, hogy melyik épületet nevezték így? A palota előtti utcatorkolatot északról egy az átlagosnál nagyobb méretű épület zárta le, amelyet a törökkor elején a vár előtti előudvar északi lezárására emelt falba foglaltak, majd maradványait az újkorban a Zeughaus épületébe illesztették be, végül egy részét a századfordulós palotaépítkezések kapcsán megsemmisítették. Megmaradt pincéit 1975-1982 között tárták fel és konzerválták a királyi palota „A" épületének északnyugati sarka előtt. 462 Jelen helyrajzi ismereteink szerint a rendelkezésünkre álló leírásokat jól értelmezhetnénk erre az épületre, sajnos azonban egyértelmű bizonyítékot nem ismerünk. Számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy a Friss palotát az egyelőre feltáratlan keleti házsorban keressük. 1.1.2. Szécsényi - Losonci - Rozgonyi 1386-ban az egri káptalan előtt Szécsényi Kónya bán fiai, Frank és Simon kölcsönös birtokcserében állapodtak meg egymással. Frank többek között átadta Simonnak bizonyos telekrészeit Buda városában. (1386. VII. 10.) Szécsényi Simon, Kónya fia, 1388-1390 között honti és trencséni ispán volt, ezalatt 1390-ben bihari ispán is, 1390-1391 között székely ispán, majd 1395-ben országbíró lett, 1401-ben erdélyi vajda, 1403-1405 között ajtónállómester, sárosi ispán, mialatt 1404-ben szepesi ispán, 1404-1405 között borsodi ispán, 1405-ben hevesi és borsodi ispán, 1406-1409 között ajtónállómester volt, 1408-ban a Sárkányrend alapító tagja lett, elhunyt 1412-ben. 463 - MOL Dl 13406, BTOE III. 1226. sz.) Mindkét forrás egy bizonyos Fric (a Friedrich név becézett változata) palotájáról tesz említést, amely közvetlenül a királyi palota környékén emelkedett. Az 1439-es oklevelet, amely az Országos Levéltár Kamarai levéltárában maradt fenn, első közlése (RUPP 1868. 139) óta kapcsolatba hozták a Friss palotával. Az 1438-as oklevelet is ismerték már a 19.század második felétől fogva (ÓVÁRY 1890. 117), de a benne szereplő budai adatra csak a BTOE Zsigmond-kori kötetének összeállítása során figyelt fel Kumorovitz L. Bernát. Közlése nyomán hozták kapcsolatba ezt az oklevelet is a Friss palotával. (KUBINYI 1962. 164) Később Kubinyi András egy 1989-ben tartott konferencia kapcsán hívta fel a figyelmet arra, hogy a ,JFriczpalofhaya" kifejezés mögött a tényleges tulajdonos neve keresendő, de az ellentmondást nem kívánta feloldani. (MAGYAR 1992. 53j.; KUBINYI 1990. 57) Az ellentmondást véleményem szerint érdemes komolyan venni és a két oklevélből megismert objektumot elválasztani a Friss palotától. Úgy tíinik egy hosszúéletű, de kellően nem megalapozott történeti toposszal állunk ugyanis szemben. A két név között nehéz volna hangtani változásra épített magyarázattal kapcsolatot építeni. A kettős említés miatt elesik az a lehetőség is, hogy félreértésből, vagy félrehallásból írták volna le hibásan a Friss nevet (ráadásul két különböző helyen: a királyi kancelláriában és Velencében egy közjegyző előtt). Továbbá mind a Fric palotája, mind a Friss palota értelmes kifejezés, amelyekre egyaránt adhatunk elfogadható etimológiájú magyarázatot. 461 A Friss palotát a történeti irodalom évszázadok óta következetesen azonosította a Zsigmond király építtette nagy palotával. A 18. században Xistus Schier müvében (SCHIER 1774) már így szerepel, és a továbbiakban is a történész és müvészettöténész generációk sora vette át egymástól ezt az értelmezést. A források áttekintésére és újraértelmezésére Kubinyi András irányítota a figyelmet egy 1986-ban a BTM Vármúzeumában tartott konferencián, majd a témát részletesen Magyar Károly fejtette ki: MAGYAR 1992. 57-94. 462 A palota feltárása Zolnay László és Magyar Károly irányításával folyt. MAGYAR 1992. 463 ENGEL 1996. B. 221-222.
